Bevezetés a pedagógiába
Tantárgy előadója:
Kicsák Mónika
Neveléstudományi és Módszertani Intézet
kimona@freemail.hu
Bevezetés a pedagógiába
Felhasznált irodalom:
1. Kozma Béla: Pedagógia I.
2. Czike Bernadett (szerk.:) Bevezetés a pedagógiába szöveggyűjtemény
3. Vandra Attila: Neveljünk, de hogyan?
4. Falus Iván: Pedagógus
5. Tarjáni Zoltán: Pedagógia III.
6. Dr.Pukánszky Béla: Bevezetés a pedagógiába előadássorozata SZTE JGYPK
Bevezetés a pedagógiába
nAz előadás vázlata
n1. A pedagógia szó eredete
n2.Neveléstudomány – Pedagógia fogalma
n3. Mivel foglalkozik a pedagógia?
n4. A pedagógia mint tudomány
n5. A pedagógia tárgya, az elmélet és a gyakorlat kapcsolata
n6. A pedagógia feladata
n7. A pedagógia felosztása
n8. A pedagógia tudományközi kapcsolatai
n9. Pedagógiai tudásunk forrásai
1. A pedagógia szó eredete
Pedagógia szó a görög eredetű, paidagogosz szóból származik. Jelentése: gyermekvezető
„pais” = gyermek,
„agein” = vezetni
Gyermekkísérő rabszolga (paidagogosz)
ábrázolása egy Kr. e. 5. századból származó vázaképen
1.Pedagógiai szó eredete
2. Neveléstudomány – Pedagógia fogalma
nA neveléstudomány a nevelés tudománya.
n„Az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozza.
nVizsgálja a személyiség alakíthatóságának, fejleszthetőségének összefüggéseit, ok-okozati tényezőit, törvényszerűségeit, a nevelés folyamatában érvényesülő tényezőket, azok rendszerét, hatásmechnizmusait.” Kozma Béla
2. Neveléstudomány – Pedagógia fogalma
nPedagógia fogalma:
- A pedagógia tágabb értelemben a nevelés tudománya,
n- szűkebb értelemben a gyermeknevelés tudománya, tevékenysége.
n- Komplex fogalom, mert magában foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát egyaránt.
n- A pedagógia fogalma átfogja a tényleges, valóságos nevelési-oktatási-képzési gyakorlatot.
3. Mivel foglalkozik a pedagógia?
A pedagógia a személyiséggel és annak fejlesztésével foglalkozó tudomány.
4. A pedagógia mint tudomány
nA 18. század végéig a filozófia és a teológia keretei között tárgyaltak a szerzők nevelési-oktatási kérdéseket. Pl: Platón: Állam, törvények, Arisztotelész: Politika, J.J. Rousseau: Emil, vagy a nevelésrő, Comenius: Didactica Magna, Orbis Pictus)
nLeíró, elmélkedő, esszé-stílusban kifejtett nevelési gondolatok számtalan műben szerepelnek. (Pl. Montaigne: Esszék)þ
4. A pedagógia mint tudomány
nA filozófia volt az az alaptudomány, amelyből a pedagógia lassan önállóvá vált.
Tudományos pedagógiáról a 19. század elejétől beszélhetünk.
4. A pedagógia mint tudomány
nHerbart, filozófiai rendszerében a pedagógiát a filozófia mellékágának, az etika részének, függelékének tekintette.
n Filozófia
4. A pedagógia mint tudomány
nTudomány – e a pedagógia?
nA pedagógia tudomány, tudományos diszciplina (tudomány ág, szak). Társadalomtudomány. Eleget tesz a tudomány kritériumainak, mert rendelkezik:
n1. Önálló kutatási objektummal (tárggyal) = Nevelés
n2. Speciális kutatási metodikával: elméleti, empírikus, kísérleti, feldolgozó (kvalitatív, kvantitatív)
n3. Egzaktsággal: fogalmai, következtetései egyértelműek és érthetőek legyenek, ne tartalmazzanak ellentmondást.
n4. Ellenőrizhetőséggel: Vagyis állításai megvalósíthatóak, reprodukálhatóak legyenek.
5. A pedagógia tárgya
nA pedagógia tárgya a nevelt alakításának, fejlesztésének folyamata. Az a folyamat amelyben az ember személyiséggé válása végbemegy. E folyamat során megtanítja a neveltet:
n- a valóság megismerésére és ezáltali birtokbavételére,
n- az emberek közötti kapcsolatok szabályozására, formáira, törvényeire,
n- bevezeti az értékek világába, orientálja az értékrendszer alakulását.
5. A pedagógiai elmélet és a gyakorlat kapcsolata
nA pedagógia elméleten: A nevelés általános elveinek, cél, feladat és eszközrendszerének egységét értjük.
nPedagógiai gyakorlaton: A meghatározott célt követő, konkrét élethelyzetekben folytatott tevékenységet értjük. Szűkebb értelemben a pedagógusok munkáját, a tanulókkal való együttműködésének a formáit, tevékenységtípusiat. A gyakorlat ad tapasztalati alapot az elmélet számára.
5. A pedagógiai elmélet és a gyakorlat kapcsolata
Elmélet – gyakorlat kölcsönhatása:
- A kettő nem lehet ellentétben egymással, nem is szakadhat el egymástól és nem lehet lényeges fáziskülönbség közöttük.
- Nincsen gyakorlat elmélet nélkül és viszont.
6. A pedagógia feladata
nA pedagógia feladata a személyiségfejlődés segítése. Vagyis az ember spontán és szándékos szocializációja, nevelése, oktatása, képzése.
7. A pedagógia egy lehetséges felosztása
Neveléstudomány szakágai
8. Pedagógia tudományközi kapcsolatai
Interdiszciplínák
9. Pedagógiai tudásunk forrásai
nA pedagógia történeti hagyományai
nKiemelkedő pedagógusok művei, munkássága
nPedagógiai tudományos kutatómunka eredményei
nTörténeti források, dokumentumok, feljegyzések nevelési, gondozási szokásokról, előírásokról, tanácsokról
nNevelési értekezések
nIrodalmi naplók gyermeknevelésről
nIrodalmi alkotások (regények, versek, mesék)
nRégészeti leletek ( neveléshez köthető használati tárgyak)
nKépzőművészeti alkotások ( szobrok, festmények)
29. A nevelés
n2. Témakör
1. A nevelés fogalmának változása – történeti visszatekintés - nevelési koncepciók
2. A nevelés fogalma, tartalmi jegyei
3. A nevelés folyamata
30. Milyen értelemben használják a nevelés kifejezését? Ki mit ért rajta tágabb és szűkebb értelemben?
Gondozást?
Fegyelmezést ?
Oktatást ?
Propagandát ?
Idomítást ?
Jellemalakítást ?
Milyen értelemben használják a nevelés kifejezését? Ki mit ért rajta tágabb és szűkebb értelemben?
„Gondozás: a gyerek létszükségletének kielégítését jelenti, vagyis azon körülmények megteremtését, amely biztosítja túlélését, fejlődését. Gondozás a gyerek etetése, ruháztatása, egészségének óvása, biztonságának megteremtése. A gondozást vagy annak megvonását sok szülő használja nevelési célokra”. (Vandra Attila)
Milyen értelemben használják a nevelés kifejezését? Ki mit ért rajta tágabb és szűkebb értelemben?
„Oktatás: Tudatos, célirányos tevékenység, amelynek célja a gyerek szellemi fejlődése, ismereteinek gazdagítása, képességeinek fejlesztése.
Propaganda: Olyan oktatás, amikor tömegeken agymosást végeznek erőszakkal vagy manipulációval valamilyen érdeknek megfelelő gondolkodás és hit kialakítása érdekében.” Vandra Attila
Milyen értelemben használják a nevelés kifejezését? Ki mit ért rajta tágabb és szűkebb értelemben?
Idomítás:
„Idomítás során cukor-ostor páros alkalmazásával a lelkiismeretre hatással, manipulálással a gyermek jellemét gyurma módra alakítjuk és a fő cél a nevelt ellenkezésének a letörése.” Vandra Attila
Milyen értelemben használják a nevelés kifejezését? Ki mit ért rajta tágabb és szűkebb értelemben?
„Jellemalakítás a nevelés szűkebb értelmezése és fő célja a nevelésnek.
Jellemalakítás közben a gyermek magatartására és pszichológiai egyensúlyára vagyunk hatással.
A nevelésnek 3 fő célja van:
1. Szocializáció 2. Önmegvalósítás
3. Többsíkú érési folyamat elérése”
Vandra Attila
31. Nevelés?
Mikor kezdődik a nevelés?
Meddig tart?
Ki nevel, kit?
Ki változik a nevelés folyamatában?
32. Ahol a nevelés elkezdődik……. ?
33. Ahol a nevelés elkezdődik……..?
34. Ki nevelődik?
Ki változik a nevelés során?
-Nevelt és nevelő egyaránt!
-„A gyerekeink jó nevelése érdekében, legegyszerűbb út, ha megneveljük önmagunkat!” ( Vandra Attila )
-Alakulunk, alakítunk
-Nemcsak gyerekeinket neveljük, hanem felnőtt társainkat is.
35. A nevelés fogalmának történeti változásai
nA nevelés fogalmának körülírásával, meghatározásával különböző korok, kutatói, tudósai foglalkoztak már. Nagyon sok meghatározás létezik a köztudatban és a szakirodalomban egyaránt.
Nevelés szó fogalma a különböző európai népeknél mást és mást jelent. Abban viszont mindegyik megegyezik, hogy a fejlődésbe valamilyen beavatkozást értsen.
36. A nevelés fogalmának történeti változásai
neducatio (latin)= vezetés valahová pais (görög) = vezetni
nerzichung (német)= felvinni, felvezetni vkit vhová, nevelés
nélever/ecolé = felemel, nevel
nnevel = nő, növel, gyarapít
nvoszpitaty (orosz)= föltáplálni, nevelni
nLényegében ezek a szavak arra utalnak, hogy a nevelés és annak a folyamata egy alacsonyabb fejlettségi szintről való „kivezetést” , „felemelést” jelent egy magasabb fejlettségi szintre.
37. A Nevelés történeti jellegű minden kornak megvolt a felfogása a nevelés lényegéről
38. A Nevelés történeti jellegű minden kornak megvolt a felfogása a nevelés lényegéről
39. A nevelés fogalma
nNEVELÉS
-Tudatos, tervszerű és szervezett konkrét emberi tevékenység
-Személyiségformáló tevékenység
-Történeti jellegű
–Nemzeti jellegű
–Fejlesztő hatású, célja az egyéni képességek kibontása
–Egyetemes, folyamatos
nBiztosítja az emberiség fennmaradását, az egyetemes értékek átszármaztatását
–Bipoláris (kétirányú) folyamat, jellemzője a nevelő és a nevelt kölcsönös kapcsolata, hatása.
40. A nevelés fogalma
A nevelés szűkebb meghatározása:
- A nevelés a nevelő szándékos, tudatos és tervszerű hatása a neveltre.
A nevelés tágabb meghatározása:
- A nevelés valamennyi hatás, amely az egyént a társas együttélés során éri. Jellemzője, hogy kölcsönös, állandó, és az emberi együttélés alapjellemvonása, alapfunkciója. Lényege, hogy mindenki mindig mindenkit nevel.
41. A nevelés fogalma
nA nevelés mint konkrét emberi tevékenység:
1. A nevelés tudatos, szervezett tervezett személyiség formáló tevékenység.
2. A nevelés egyetemes és folyamatos tevékenység, amely biztosítja részben az emberiség fennmaradását, az egyetemes értékek átszármaztatását.
3. A nevelés bipoláris (kétirányú) folyamat, melynek jellemzője a nevelő és a nevelt kölcsönös kapcsolata, hatása.
42. A nevelés fogalma
4. A nevelés értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat.
5. A nevelés fejlesztő hatású, célja az egyén képességeinek kibontakoztatása.
A fejlesztő hatások:
- intézményes hatás
- spontán ( intézményen kívüli) hatás
A spontán hatás mindig kihat a tervszerű, intézményes hatótényezőkre, azok szerepét erősítheti, gyengítheti.
43. A nevelés fogalma, tartalmi jegyei
A nevelés lényeges, tartalmi, fogalmi jegyei:
-fejlődés, fejlesztés,
hatás, tervezés irányítás,
tevékenység, tevékenykedtetés
44. Nevelési koncepciók
45. A nevelés folyamata
nA nevelés egy folyamaton belül valósul meg
nFolyamat:
–Időben egymás után végbemenő történések, változások egységes, összefüggő sora, láncolata
n
A nevelés azon hatások összessége, melyeknek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. Ennek közege a társadalom.
A nevelés azon hatások összessége, melyeknek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. Ennek közege a társadalom.
46. A nevelés folyamata
A nevelés mint folyamat újra és újra megoldja feladatát, vagyis:
–A tudás és tapasztalat generációk közötti átszármaztatását
–Az egyén bevezetését a társadalomba
–Az értékfelismerő és értékteremtő készség és képesség kialakítását
47. A nevelés folyamata
–A nevelés sztochasztikus jellegű
nA hatás és annak eredménye között nem mutatkozik azonnal ok-okozati kapcsolat
nEredményei nem számíthatók ki egyértelműen
nA végeredmény több megoldású lehet
nSpontán tényezők is érvényesülhetnek
nAzonos tényezők más-más eredményre vezethetnek
48. A nevelés folyamata
A nevelési folyamat alkotó elemei:
Nevelő
Nevelt
Nevelés célja
Nevelési módszerek
49. Nevelés folyamata
Nevelési tényezők - a nevelő hatások kiváltási forrásai-, lehetnek:
Személyek
Csoportok
Módszerek
Feladatok
50. A nevelés folyamata
A nevelési folyamat keretében végbe megy a személyiség fejlesztése, a magatartásformák és különböző tevékenységrendszerek kialakítása.
Végbe megy a személyiség erkölcsi, művelődési, életmódbeli és esztétikai szokásainak megerősítése, minták belsővé tétele a meggyőződések kialakítása útján.
51. Nevelés folyamata
nTevékenységrendszerek:
A gyermek legfontosabb tevékenységei:
nTanulás
nÖnkormányzati tevékenység
nFizikai és szabadidős tevékenység
nValós otthoni és iskolai megbízatások
52. Nevelési folyamatfelfogások
A nevelési folyamatfelfogások osztályozhatóak:
1. Szabályozottságuk szerint (irányított, szabad)
2. Megvalósítási bázisuk szerint (befogadásra épülő, aktivitásra épülő)
53. Nevelési folyamatfelfogások
A nevelési folyamat szabályozottsága szerint lehet irányított vagy szabad:
nIrányított nevelési folyamatfelfogás
–A normák, értékek konkrétan, deklaráltan vannak jelen
–A folyamat irányítója a pedagógus
–A gyerekek előre megtervezett, megszervezett tevékenységformákat hajtanak végre
–A pedagógus munkájának jellemző jegyei
nDirekt irányítás
nÉrtékelésközpontúság
nFolyamatos, erős kontroll
nA szabályozás
–Hibája: serdülőkorban nem hatékony
54. Nevelési folyamatfelfogások
nSzabad nevelési folyamatfelfogás
–Kizárja a nevelési folyamat külső, pedagógusok általi irányítását
–A nevelés önkibontakozási folyamat, amelyet a gyermek spontán érdeklődéséhez, szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz kell igazítani
–A nevelő feladata csupán a feltételek megteremtése a gyermek tevékenységéhez, érdeklődésének kielégítéséhez
55. Nevelési folyamatfelfogások
nA nevelési folyamatfelfogások megvalósítási bázisuk szerint
nBEFOGADÁSRA ÉPÜLŐK, AKTIVITÁSRA ÉPÜLŐK
nBefogadásra épülő nevelési folyamat
–A pedagógus személyét helyezi a középpontba
–A fejlesztő hatások fő forrása a pedagógus
–Elutasítja a gyermeki aktivitás és érdeklődés meghatározó szerepét
–Módszere: A kényszerítő, utasító, szankcionáló hatások gyakori alkalmazása
- Gyermek szerepe: passzív befogadó
- Gyermek szerepe: passzív befogadó
56. Nevelési folyamatfelfogások
nAktivitásra épülő nevelési folyamat
–A valós, folyamatos gyermeki tevékenységet helyezik a nevelés középpontjába
–Széles tevékenységi lehetőséget biztosít a gyermek számára
–A tevékenységformákat a pedagógus biztosítja, de bevonja a gyermeket a tervezésbe, szervezésbe, értékelésbe
–A folyamatirányítás indirekt
–A motiváció szerepe jelentős
57. Nevelés
Változás, fejlődés
„hatás”, „hatásrendszer”
Folyamat
Eredmény
58. Eszmény, cél, feladat a nevelésben
3. Témakör
nA cél és célkitűzés funkciója a nevelő munkában
nA nevelési cél eredete – történeti visszatekintés
nEszmény, cél, valóság a nevelésben
nÉrték és értékorientáció a nevelésben
59. A cél funkciója a nevelésben
Cél: A tevékenység várható eredményeinek előrevetített
(anticipált) képzete. Meghatározza, irányítja, mozgósítja az egész
tevékenység folyamatát.
Nevelési cél, eszmény nélkül minden nevelés
értelmetlen, kudarcba fullad.
A nevelés célja mindig a jobbátétel, a nevelt fejlesztésére, tökéletesítésére irányul.
A célban mindig valamilyen program fogalmazódik meg.
A nevelés célja az ember programja, amelyet növendékeinkben meg akarunk valósítani, azt fejezi ki, hogy milyenné akarjuk nevelni az embert.
60. A cél funkciója a nevelésben
A nevelés konkrét célja, a személyiség standard (általános) és individuális (egyéni) programját határozza meg.
61. A cél funkciója a nevelésben
Standard (általános) program: A társadalom által megkövetelt tipikus személyiségjegyeket tartalmazza, minden neveltre érvényes és kötelező.
Kidolgozása: A pedagógia tudományos feladata.
62. A cél funkciója a nevelésben
Individuális (egyéni) program:
Az egyéni képességek, tulajdonságok, érdeklődések meghatározott fejlesztésében áll. ( Pl. pályaválasztás)
Kidolgozása: A pedagógus feladata.
63. A cél funkciója a nevelésben
A nevelési cél logikai szerkezete:
Általános cél: A „messzi távlat embereszményére” utal, amelyet meg kell valósítani.
Részletes cél: A messzi távlati cél megvalósításának érdekében szükséges közelebbi feladatokat határozza meg.
64. A cél funkciója a nevelésben
A nevelés célrendszerének összetevői:
65. A cél funkciója a nevelésben
A nevelési cél, mint fogalom, tartalma szerint azt jelenti, hogy mit akarunk elérni, milyen értékekkel, képességekkel rendelkező emberré kívánjuk nevelni az egyént.
A nevelési célban mindig megfogalmazódik egy értékrendszer, melyhez ember – és életeszmény kötődik. Ezeknek mobilizáló szerepe van mind az egyén, mind pedig a társadalom fejlődése szempontjából.
66. A cél funkciója a nevelésben
A nevelés célja mindig egy embereszményben realizálódik.
A nevelés célja, embereszménye történelmi korok szerint változik.
67. Nevelési célok történeti alakulása
68. Nevelési célok történeti alakulása
69. Érték és értékorientáció a nevelésben
Az értékek kulturális alapelvek, amelyek, kifejezik,
hogy az adott társadalomban mit tartanak
kívánatosnak és fontosnak.
Az érték választáson alapul, amely során tudatosan előnyben részesítünk valamit egy másik dologgal szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy az értékek mindig értékkategória-párokban jelennek meg. Pl. a béke választása elutasítja a háborút.
70. Érték és értékorientáció a nevelésben
Értékek önmagukban nem léteznek.
Megfogalmazói, fenntartói, hordozói és továbbítói mindig emberek, társadalmi csoportok, közösségek.
Az értékek a mindennapi élet folyamatában jelentkeznek és egyúttal, mint magaratást befolyásoló elemek jelennek meg.
71. Érték és értékorientáció a nevelésben
Az értékrendszer egy szerveződési formát
jelent, amelyben az egyes értékek egységes
rendszerré állnak össze. Ezek pedig az egyén
életvitelében öltenek testet.
Az értékek közötti választás, illetve az egyes
értékekre adott válasz az egyén értékelő
rendszerének működtetése utal.
72. Érték és értékorientáció a nevelésben
A normák a viselkedés írott vagy íratlan
szabályait jelentik, melyek megszabják
magatartásunkat egy adott helyzetben. Fajtái:
Formális normák
Informális normák
Egyetemes normák
Speciális normák
Alternatív normák
73. 10 Parancsolat
„Én vagyok a te Urad Istened”
I. Rajtam kívül más istened ne legyen
II. Isten nevét hiába ne vegyed
III. Szenteld meg az Úr napját
IV. Atyádat és anyádat tiszteljed
V. Ne ölj
VI. Ne paráználkodj
VII. Ne lopj
VIII. Hamis tanúságot felebarátod ellen ne tégy
IX. Felebarátod feleségét ne kívánd
X. Felebarátodtól semmit se kívánj, ami az övé
74. Érték és értékorientáció a nevelésben
Erkölcsi alapszabályok (néhány példa) az
archaikus kori görög társadalomból.
Delphoi Apollón Jósda:
„ Ismerd meg magadat!”
„ Senkit se nézz le!”
„ Semmit se túlságosan!”
„ Keresd a hírt!”
„ Cselekedj igazságosan!
„ Gazdagodj igazságosan!”
„ Tiszteld a felsőbbséget!”
„ Valósítsd meg célodat!”
75. Modernkori főbűnök
Gianfranco Girolatti püspök javaslata alapján a vatikáni konferenciára benyújtva
Gianfranco Girolatti püspök javaslata alapján a vatikáni konferenciára benyújtva
n1. Kábítószer-kereskedelem és – használat
2. Gyermekek és fiatalok bántalmazása, pedofília
3. Környezetszennyezés
4. Prostitúció
5. Az emberi gének manipulálása
6. Profitszerzés céljából szegénységbe taszítani másokat
7. Luxuscikkre való költés
76. Érték és értékorientáció a nevelésben
Az értékek és a normák szorosan
összefüggnek egymással, meghatározzák
magatartásunkat.
A normák elsősorban a viselkedés
szabályaira vonatkoznak. Az értékek tulajdon-
képpen vélemények arról, hogy mi a jó, a
helyes, a helytelen. Az értékek rendszerint a
magatartás nyomán válnak nyilvánvalóvá.
77. Érték és értékorientáció a nevelésben
Attitűd az egyénnek az a pszichés és intellektuális készenléte, képessége, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Hátterében mindig értékek állnak.
78. Nevelési cél – érték- norma összefüggései
79. Érték és értékorientáció a nevelésben
Korunk egyik jellemzője az értékátrendeződési folyamatok
felgyorsulása. Illetve több értékrend együttes jelenléte. Naponta
tűnnek el vélt vagy valós értékek, illetve jelennek meg helyettük
új viszonyítási pontok, értékek. A pedagógia feladata a valóság
megértésére és formálására alkalmas készségek és képességek
kialakítása.
- Ehhez szemléletformálás, értékek közötti eligazodni
tudás ( befogadás, felismerés, alakítás, létrehozás) szükséges.
- A megfogalmazott nevelési célnak, annak tartalmának,
értékrendszerének legyen kapcsolata a napi élettel, a
mindennapok valóságával.
80. Érték és értékorientáció a nevelésben
Értékrendek a magyar társadalomban az 1980-as években Hankiss Elemér kutatásai szerint.
1. Hagyományos keresztény értékrend
2. Puritán – felhalmozó értékrend
3. Fogyasztói – hedonista értékrend
4. 19.-20. századi munkásmozgalmak értékrendje
81. Érték és értékorientáció a nevelésben
Hankiss Elemér – Értékrendek az európai társadalmakba
Hankiss Elemér – Értékrendek az európai társadalmakba
82. Érték és értékorientáció a nevelésben
A pedagógia egyik feladata, hogy az értékek nevelési, oktatási, képzési képességfejlesztési folyamatokhoz, konkrét tevékenységekhez kapcsolódjanak.
Az értékek alakulását nem lehet direkt módon befolyásolni. Ha az értékek belsővé válása nem megy végbe, megvalósításuk csupán illúzió marad. Az erőltetés, sürgetés képmutatáshoz vezethet, mert akkor csak deklaráció szintjén történik az elfogadás.
83. Érték és értékorientáció a nevelésben
Létrejön a „kettős értéktudat”, amikor a deklarált és vallott, illetve a meghirdetett és a gyakorolt értékek között aszimmetria fedezhető fel.
A pedagógiai gyakorlatnak törekednie kell arra, hogy az egyén fogadóképes legyen az értékekkel szemben.
84. Érték és értékorientáció a nevelésben
nA nevelés tehát, egy értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat.
nCélja, hogy az egyénekben értékfelismerő és értékteremtő készséget, képességet kialakítson.
A szükségletek rendszere
4. Témakör
A szükségletek rendszere
A nevelés feladatrendszere
A témakörhöz kapcsolódó forrás anyag:
Bognár Mária: Az emberi szükségletek
Hierarchiájáról.
A szükségletek rendszere
- A szükségletek motívumok
- A szükségletek valaminek a hiányérzetét (tárgy, dolog, másik személy, eszme) jelzik
-A szükséglet alapvető funkciója az, hogy a hiányérzet által cselekvésre ösztönözze az egyént,
-A szükséglet az emberi magatartás hajtóereje
A szükségletek rendszere
A szükségletek az egyénben, emberi
csoportokban, közösségekben
hierarchikus rendszert alkotnak, az
alapvető szükségletektől egészen a
legmagasabb szellemi szükségletekig.
A hierarchia csúcsán a domináns
szükségletek állnak.
Szükséglethierarchia
( Maslow alapján)
( Maslow alapján)
A szükségletek rendszere
Mit jelent a hierarchikus elrendeződés?
1. Amíg egy alapvetőbb szükséglet kielégítetlen, addig annak kielégítése mozgatja az egyén cselekedeteit, s nem támad magasabb rendű szükséglet iránti igény.
2. A gyermeki fejlődésben is jelen van az egymásra épülés. Ha kisgyermekkorban az alapvető szükségletek hosszan kielégítetlenek maradnak, az tartós károsodást okoz a személyiség fejlődésében, viselkedésében.
A szükségletek rendszere
A szükségletek, mint a magatartás
motívumai, folyamatosan fejlődnek az
egyén céljaival, feladataival.
A nevelés egyik feladata:
-egyrészt az egyében kialakult szükségletek megismerése és felhasználása,
-másrészt új szükségletek kialakítása
Szükségletek másik csoportosításának lehetősége
nPrimer szükségletek: velünk született ösztönökben, reflexekben nyilvánul meg (pl. éhség, mozgásos reflex)
nSzekunder szükségletek: velünk született bázisra alapozva, elsajátított szükségletek (pl. sikerélmény, érvényesülési vágy)
nTercier szükségletek: kulturális célok felé irányuló szükségletek ( pl. tudásvágy)
A nevelés feladatrendszere
Nevelés, érték, cél, feladat viszonya:
- A nevelésnek egyetemes értékeket kell
megfogalmaznia, közvetítenie.
-Célját ebből kell levezetnie.
-Az értékközvetítés közvetítő közege a tevékenység.
A nevelés feladatrendszere
nAz oktatás (tanítási-tanulási folyamat) révén, annak tartalmával értékeket, mintákat közvetítünk.
nAz oktatás akkor eredményes igazán, ha magatartást fejlesztő tevékenységekhez kötött.
nA megismerést, a képességek gyakorlását szolgáló tevékenységek alakítják az egyén magatartását.
A nevelés feladatrendszere
Tanulók tevékenységi formái, melyekhez feladattartalmak kötődnek:
-Iskolai tanulás
-Tanulás jellegű tevékenységek (fejlesztő játék, sport)
-Egyéni életvitelhez tartozó önálló tevékenységek
-Valóságos otthoni és iskolai megbízatások
A nevelés feladatrendszere
A nevelés feladatrendszerén olyan
tevékenységek együttesét és azok
hierarchizált rendszerét értjük, melyek
hozzásegítik az egyént személyiségének
kibontakoztatásához.
Mindez az alapvető szükségletek kielégítésén
át vezet el az önmegvalósító szükséglet
kielégítéséig.
A nevelés feladatrendszerének funkciója
A nevelés feladatrendszerének kettős funkciója van:
nSzocializációs funkciós, intézményes keretek között
nReszocializációs, korrekciós funkció intézményes keretek között
A nevelés szükségessége és lehetősége
A nevelés szükségessége és lehetősége
Mi különbözteti meg az embert az állattól?
Milyenek leszünk az emberi társadalomtól
elszigetelten?
Milyen mértékben vagyunk neveltetésünk és
tapasztalataink „termékei”?
Jellemünk milyen mértékben a velünk született
tulajdonságaink kifejlődése?
A nevelés szükségessége és lehetősége
A probléma történeti áttekintése
Ókor: Platón, Arisztotelész
Az ember a nevelés által válik emberré
Középkor: Erasmus szerint a nevelés teszi az embert emberré
Újkor: Pestalozzi, Decartes, Locke, Kant
A neveléstől várják az emberiség
felemelkedését. - Locke „tabula rasa” elmélet
A nevelés szükségessége és lehetősége
A XIX. Század biológiai kutatásai – öröklés tanulmányozása – megkérdőjeleződik a nevelés mindenhatóságába vetett bizalom, mely szerint örökletes tényezők játszanak szerepet az emberi jellem kialakulásában. Schopenhauer szerint a jellem és az akarat születésünk után alig változik, erényekkel és bűnökkel születünk. Lombroso megalkotja a „született gonosztevő” típusát.
A nevelés szükségessége és lehetősége
Sokféle felfogás alakult ki a két tényező – öröklés – környezet viszonyáról.
A keletkezett szélsőséges irányzatok, elméletek 3 nagy csoportba oszthatóak:
1. Biogenetikus elmélet (egytényezős elmélet)
- A személyiség fejlődését döntően az örölés determinálja. Azzá válunk, amit génjeinkben hordozunk. „eleve elrendelés elve”
2. Szociáldeterminizmus ( egytényezős elmélet)
- Az emberi személyiség az őt ért környezeti hatások eredménye.
3. Konvergencia elmélete, William Stern ( kéttényezős elmélet)
- A személyiség fejlődésében két tényező működik együtt: az öröklés és a környezet. Ezek pedig konvergálva határozzák meg a személyiséget. A két tényezőből az öröklés szerepe hangsúlyosabb 60:40 %-os arányban
A nevelés szükségessége és lehetősége
Tudományos tény, hogy egyetlen személyiségvonás, vagy tulajdonság sem kizárólagosan öröklött, vagy kizárólag környezeti eredetű.
Személyiség fejlődését befolyásoló tényezők
A személyiséget biológiai tényezők, környezeti, nevelési és önnevelési hatások együttesen határozzák meg, egymással kölcsönhatásban.
1. Öröklés
2. Környezet
3. Nevelés
3. Önnevelés
Személyiség fejlődését befolyásoló tényezők
Biológiai Öröklődés
–Az öröklődés az a folyamat, amely során az utódokban megjelennek a szülőktől örökölt gének és kromoszómák, ill. ezek kombinációja
–A személyiség erős biológiai gyökerekkel rendelkezik
–A gyermek adottságait befolyásolni csakis külső hatásokkal, elsősorban neveléssel lehet.
Személyiség fejlődését befolyásoló tényezők
A „minta” öröklődése
–Az utód a fejlődés korai szakaszában a szülőktől, elsősorban az anyától látott és tanult mintákat követi, utánozza. Konrad Lorenz etológus – imprinting fogalma
Imprinting pedagógiai értelmezése
–Az élet korai szakaszában igen gyorsan végbemenő nem tudatos bevésődési folyamat, mely mind az anya, mind pedig gyermeke számára rögzíti az anyai viselkedést.
Személyiség fejlődését befolyásoló tényezők
A szociokulturális öröklődés
–Értékek átvétele
–Elsődleges közvetítő – a család
–Nyelvi kód öröklődése
Szűkebb értelemben az öröklődés azonos a biológiai öröklődéssel.
Tágabb értelemben beletartozik a biológiai, a „minta” és a szociokulturális öröklődés.
A nevelés lehetősége, a nevelhetőség kérdése:
öröklés –környezet – nevelés- önnevelés viszonya
öröklés –környezet – nevelés- önnevelés viszonya
Nevelés
A nevelés szempontjából az öröklődés:
- összetett több tényezős folyamat
- Az utódban megjelennek a szülők biológiai tulajdonságai
- Végbemegy a „minta” átvétele
- Lehetőség nyílik a társadalomban felhalmozott értékek átadására átvételére
A nevelés lehetősége, a nevelhetőség kérdése:
öröklés –környezet – nevelés- önnevelés viszonya
öröklés –környezet – nevelés- önnevelés viszonya
A pedagógia nevelhetőségre vonatkozó
tétele:
A fejlődés végső alapja, belső feltétele az öröklődés. Külső feltétele és forrása a környezet, a feltételek megvalósítója a nevelés és az önnevelés, vagyis az ember maga.
A nevelés lehetősége, a nevelhetőség kérdése:
öröklés –környezet –nevelés - önnevelés viszonya
öröklés –környezet –nevelés - önnevelés viszonya
–Az ember önálló egyed, rá jellemző adottságokkal, mint diszpozíciókkal
–A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságokból mi, mikor és hogyan valósul meg
–A személyiség jellege és kialakulása az örökletes és a környezeti hatások eredménye
Az ember adottságait befolyásolni csak külső hatásokkal lehet Þ nevelés
A nevelés lehetősége, a nevelhetőség kérdése:
öröklés – környezet - nevelés – önnevelés viszonya
öröklés – környezet - nevelés – önnevelés viszonya
ADOTTSÁGOK
–Velünk született diszpozíciók, potenciális lehetőségek,
KÉPESSÉGEK
–Adottságokból alakul nevelés, tanulás, gyakorlás eredményeként
–Alkalmassá teszi az egyént bizonyos tevékenységek sikeres elvégzésére
–Teljesítményben realizálódó adottság
–Általános és speciális képességek
TEHETSÉG: A különböző képességek halmozódása
A környezet biztosítja a feltételeket, a nevelés, oktatás megvalósítja az adottságok képességgé, tehetséggé alakulását
Személyiségjegyek
A nevelés lehetősége, a nevelhetőség kérdése:
öröklés –környezet –nevelés - önnevelés viszonya
öröklés –környezet –nevelés - önnevelés viszonya
A nevelés tényezői messze felülmúlják a biológiai faktorokat
A legtöbb kisgyermekkori viselkedési probléma a gyermek – környezete kölcsönhatás eredménye
A nevelésnek integráló szerepe van a három tényező viszonyában
A nevelhetőség kérdése
–Mit tud, hol tart a a gyermek a fejlődében
–Hogyan tud változtatni a nevelés
–A gyermek távlati fejlődésének lehetőségei
–A gyermeki fejlődés szociális beágyazottságának szintje (család)
n(Illyés Sándor: Nevelhetőség és általános iskola)
A nevelés korlátai
A nevelés korlátai
Azok a külső vagy belső eredetű átmeneti zavarok,
nehézségek, ártalmak, melyek csökkentik vagy
korlátozzák a nevelés hatékonyságát, de amelyek
megszűnnek vagy megszűntethetők.
Két Forrásuk van:
–A szociális kapcsolatok megromlása (rendezetlen családi élet, hibás nevelés, megromlott nevelő-nevelt viszony)
–Fizikai zavarok: gyengeség, fáradékonyság, betegeskedés
Belső eredetű zavarok az életkori sajátosságoktól
való eltérésben mutatkoznak meg.
A nevelés korlátai, ezek forrásai, megnyilvánulásai
A zavaró tényezők a személyiség harmonikus fejlődését gátolják.
Elsősorban a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi beszédfejlődésében, idegrendszeri zavarokban mutatkoznak meg.
Nevelés határai
Azok a tényezők, amelyek abszolút, vagy
relatív határt szabnak a nevelés
lehetőségének.
Abszolút határ: idegrendszer tartós betegségei, szervi megbetegedések öröklött rendellenességek, különböző eredetű fogyatékosságok
Relatív határ: A nevelés sikerének negatív előjelű tényezői a növendékben, nevelőben és a környezetben rejlenek.
A nevelés lehetősége, a nevelhetőség kérdése:
öröklés –környezet –nevelés - önnevelés viszonya
öröklés –környezet –nevelés - önnevelés viszonya
Az önnevelés - a személyiségformálás egyik fontos része, a személyiség társadalmi fejlődésének kiegészítője, a nevelési folyamat belső oldala. Önmagunkat nevelni azt jelenti, hogy éntudatunk révén részt veszünk saját személyiségünk formálásában. Az önnevelés a pozitív tulajdonságok kialakítására és elmélyítésére, valamint a negatív sajátosságok, hiányosságok kiküszöbölésére irányul.
Öröklés- környezet-nevelés –önnevelés viszonya
A környezet: Az embert körülvevő természeti és társadalmi tényezők összessége
A társadalmi környezet hatótényezői
Első dimenzió – környék: Természeti viszonyok, adottságok
Második dimenzió – a település: Nagysága, infrastruktúrája, objektív adottságai, története, hagyományai, szomszédság, emberi viszonyok, lakókörnyezet
Harmadik dimenzió – az adott terület kultúrája
–A kultúra közvetítő közegei: iskola, kult. intézmények
–A terület értékrendszere, a helyi társadalom normarendszer
–Társadalmi szervezetek
n
Öröklés-környezet-nevelés viszonya
Közvetlen környezet:
Azon elemek melyek áttételek nélkül hatnak
–Az ember egyedi kapcsolatai
–A lakóhely anyagi, tárgyi és kulturális körülményei
Közvetett környezet
Áttételek révén hatást gyakorló elemek
Öröklés-környezet-nevelés viszonya
Az öröklés és a környezet hatásainak kapcsolódási pontjai:
A szülők utódjaiknak a génjeiket és az otthoni környezetet adják nevelési környezet
- Az általános intelligencia részben öröklődő
- Az intelligens szülők stimuláló környezetet biztosítanak
(Az intézményes nevelés szerepe a hátrányok kompenzálásában)
(Az intézményes nevelés szerepe a hátrányok kompenzálásában)
- Interakció
–A különböző személyek ugyanarra a környezetre eltérő módon reagálnak
–Az egyén személyisége sajátos választ vált ki másokból
–A személyiség alakítja környezetét
A pedagógus személyisége
Kedvelt eredményes pedagógusra jellemző tulajdonságok egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat tükrében az 1980-as évek végén:
Megértő, együttdolgozó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, humorérzékkel rendelkezik
A pedagógus személyisége
Alapvető tulajdonságok
- Szakmai tudás
-Gyermekszeretet
-Kiegyensúlyozottság
Alapvető tulajdonságok
Szakmai tudás és annak kommunikálása:
A nevelőnek értenie kell ahhoz a szaktárgyhoz, amit tanít. Folyamatosan bővítenie kell ismereteit, továbbképeznie magát. Igényesen és alaposan kell hivatására felkészülnie.
A pedagógus hivatás folyamatos tanulást igényel, jelent.
Alapvető tulajdonságok
Gyermekszeretet
Csak az alkalmas nevelőnek, aki szeretni tudja tanítványait, örülni tud fejlődésüknek. Kétféle szeretetet lehet megkülönböztetni:
- Spontán szimpátiaszeretetet, amely önzéssel átitatott és a jóakaratú szeretetet, amely mindenkinek jót tud kíván és mindenkinek tud segíteni. A nevelőnek a második szinten kell állnia és a növendékeit is efelé a szint felé kell terelnie.
Alapvető tulajdonságok
Kiegyensúlyozottság:
-Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodni tudás
-Tanárokkal, szülőkkel, gyerekekkel való együttműködés képessége
-Következetesség ( betart és betartat követelményeket)
-Nemcsak tanít tud, hanem tanítványait os képes meghallgatni
-Döntésképesség
-Stabilitás ( csalódások és személyes problémái ellenére is képes a kiegyensúlyozott szakmai munkára, nevelésre)
Alapvető személyiségvonások, alapképességek
-Feltétel nélküli elfogadás
-Empátia
-Kongruencia
Alapvető személyiségvonások, alapképességek
Feltétel nélküli elfogadás:
„Olyan pozitív érzelmi odafordulás a másik ember felé, amely nem a tulajdonságának, viselkedésének szól, hanem a személynek, aki önmagában érték és tiszteletre méltó. Olyan attitűd, amely kifejezi, hogy a személy több mint viselkedésének összessége. Minél inkább elfogadunk valakit, annál inkább képes lesz arra, hogy hibás magatartását megváltoztassa. Az önelfogadás mások feltétel nélküli elfogadásának feltétele. Az elfogadás légköre a személyiség fejlődésének optimális feltételét biztosítja.” Falus Iván
Alapvető személyiségvonások, alapképességek
Empátia:
Az empátiás viselkedés lényege a másik ember érzéseinek a megértése és a lehető legpontosabb visszajelzése. Egyik oldala a beleélés, a másik oldala a visszajelezés (verbalizáció). Ez azt jelenti, hogy nemcsak passzívan figyelünk a másikra, meghallgatjuk, hanem meg is értjük, hogy hogyan érez, gondolkodik a világról” Falus Iván
Alapvető személyiségvonások, alapképességek
Kongruencia:
Hitelesség, természetes viselkedés, azt jelenti, hogy a személy gondolatát, érzéseit meri vállalni, nem bújik szereppanelek mögé.
A pedagógiai hatékonyság szempontjából azért van nagy jelentősége, mert csakis a hiteles, érett személyiség tud jó kapcsolatot kialakítani a tanulókkal. A hitelesség megkönnyíti a gyerekek viselkedésének szabályozását.
Pedagógiai alapképességek
1. Kommunikációs ügyesség
2.Gazdag és rugalmas viselkedésrepertoár
3. Gyors helyzetfelismerés, konstruktív helyzetalakítás
4. Konfliktus megoldási képesség
5. Együttműködés igénye és képessége
Hatékony tanári, pedagógusi kommunikáció összetevői
- Megjelenés
-Oktatási kommunikáció
-Kapcsolati emocionális válaszok
A pedagógiai tudás szintjei és típusai
1. Általános műveltség
2. Személyes fellépés
3. Tantárgyi tudás
4. Általános pedagógiai tudás
4.1. A tanulóról
4.2. A tantervről
4.3. Az oktatásról
4.4. Az értékelésről
A pedagógiai tudás szintjei és típusai
5. Tantárgyspecifikus pedagógiai tudás
5.1. A tanulóról
5.2. A tantervről
5.3. Az oktatásról
5.4. Az értékelésről
6. A tanítási szakma alapjai (történeti, filozófiai, pszichológiai, szakmai etikai ismeretek)
Pedagógusi, tanári szerep összetevői
Legitimáció, legitim hatalom
Jutalmazó, bűntető hatalom
Személyes vonzerő
Szakértelem (fegyelmezési, didaktikai rutin)
A pedagógusszerep változásai Németh András tematikában feltüntetett tanulmánya alapján
Kr.e. 2000
Platón
Róma - Cicero, Quintiliánus
Középkor
Reneszánsz - Erasmus, Vives,
Reformáció
Újkor - Comenius, Locke, Rousseau, Pestalozzi
Herbart
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése