A fejlődéslélektan alapkérdései
1. öröklés és környezet viszonya: (mindkettő egyszerre érvényesül)
- biogenetikus elmélet szerint az ember minden alapvető vonása öröklődik
-szociáldeterminizmus: az emberi személyiség az őt érő hatások eredménye
Locke szerint: születéskor üres lap (tabula rasa)
-kéttényezős konvergenciaelmélet: az egyénben az öröklés és a környezet hatásai együtt határozzák meg a személyiséget. Az öröklés jelentősebb (60:40)
2. érés és tanulás:
-A fejlődés folyamatának belső és külső feltételei vannak.
-Belső feltétel az öröklés és az érés, külső az egyénre ható természeti és társadalmi hatásrendszer.
-Érés lehet szomatikus (testi) és pszichikus (lelki) érés
-Tanulás gyorsíthatja az érés folyamatát (gyakorlással), forrása a társadalmi környezet.
-Szándékos (célkitűzések alapján megvalósuló tanulás, iskola) és önkéntes tanulást (szerepjáték közben)..
-Az érés és tanulás dialektikus kölcsönviszonyban állnak
3. a fejlődés menete szakaszos vagy folyamatos (mindkettő érvényesül)
-szakaszos, a szakaszok egymásra épülnek
-folyamatos, az ismeretek lineáris változása történik
Kritikus periódusok fogalma:
(sajátos történések kellenek).
-beszéd (első 7 év)
-pocakon belül a nemi fejlődés 6.-7. héten dől el, addig ugyanannyi esély van a fiúra vagy lányra
-látás
-születés
-rajz
Törvényszerűségek a fejlődés folyamatában
Biogenetikus alaptörvény: az egyedfejlődés menete megismétli a törzsfejlődés menetét
1.plaszticitás, képlékenység (formálhatóság törvénye) – minél kisebb, annál inkább formálható a gyermek
2.szerkezet és funkció egysége– a belső alapok megléte szükséges ahhoz, hogy a külső hatások érvényesüljenek. (ujjak csontosodása az íráshoz, rajzoláshoz).
3.differenciálódás és integrálódás törvénye –minél fiatalabb a gyermek, annál kevésbé tagoltak, elkülönültek a lelki funkciói
differenciálódás: elkülönülés, a fejlődés során először mindene mozog a gyermeknek (csecsemőkorban), utána különválik.
integrálódás: összegződés, mozgása kezdetben differenciálatlan, majd ügyesedni kezd,
4.a koegzisztencia (együttlétezés) törvénye - A fejlődés közben alacsonyabb és magasabb fejlődési szintet mutat.
5.transzfer (átvitel) törvény – bizonyos képességek átvihetők másik pszichés területre
6.-a fejlődés iránya a fejtől a végtagok felé halad a test középvonalától a szélsők felé
7. A pszichés funkciók fejlődése nem egyenletes, visszaesések vannak a fejlődésben:
- regresszió – visszalépés
- -fikszáció –a fejlődés menetének megrekedése
- -akceleráció – felgyorsult nemi érés, korábbra tolódása
-retardáció – megkésett fejlődés
-dementálódás – elbutulás (öregkori)
Örökletes és környezeti ártalmak a magzati életben
1.anyai attitűd – pszichés stressz,
2. táplálkozás
3. teratogének – környezeti hatások miatt drogok és gyógyszerek, dohányzás, alkohol, kábítószer, fertőzések, sugárzás, környezetszennyezés
Prenatális fejlődés- születés előtti élet
-Kritikus időszak, Érzelmi, biológiai és szociális ter.-en
-Terhesség időszakának fő feladatai:
-magzat, mint önálló lény elfogadása
-férjjel való megváltozott kapcsolat elfogadása
-saját édesanyához való viszony változása
Terhesség folyamata-
Anya oldaláról 3 trimestert különítünk el:
- 1-3. hónap – új helyzethez való alkalmazkodás
- 4-6. hónap –figyelem befelé irányul, testi változások
- 7-9. hónap – testi problémák kerülnek előtérbe
Baba oldaláról való felosztás:
1.első 2 hét – csíraszakasz – a méhbe való beágyazódás
2. 2-8. hétig – embrionális szakasz – szervkezdemények kezdenek kialakulni
3. 8-9. hónapig – magzati szakasz – 7. hónap a központi idegrendszer kialakulásának az ideje.
Magzat érzékelési képességei:
- Prenatális pszichológia a születés előtti idővel foglalkozik.
Képviselői: Raffai, Hidas
-taktilis – bőrérzékelés :multi szenzoros receptor.
-auditív rendszer – hallás – Az anya szívdobogása – zene.
- mozgás – 3 típusa van: -önindította mozgás (a baba kezdeményez) -reaktív mozgások (a külső ingerek lereagálása), -interaktív mozgás (testvérek között, mamával).
-látás – 7. hónapban már nyitva is van a szemhéja
-tanulás – egész test részt vesz benne (vaku), nem csak egy érzékelő rendszeren keresztül hat (mese )
A születés folyamata:
a terhesség 40. hetében
Grof alapján a szülés szakaszai:
1.egység az anyával
2.antagonizmus (méhösszehúzódások)
3.szinergizmus az anyával (előrehaladás a szülőcsatornában)
4.elválás az anyától (fény)
Az újszülött képességei
-Apgar skála alapján –fizikai állapotot mér -Brazelton skála – finomabb viselkedési állapot mérése
- hallás: 3.-4. hónap, az emberi hangokat megkülönböztetik. 6.-8. hónap, a hangforrás helyét tudja.
-látás: születéskor a legéretlenebb
-szaglás és ízlelés: nagyon fejlett.Képes a 4 alapíz megkülönböztetésre. Anyatej szagát is megismerik
-érintés, bőrérzékelés: folyamatos legyen
-temperamentum: Anya ingerlékeny – ingerlékeny a baba is. Ha az anya nyugodt-nyugodt a baba is.
Könnyű temperamentumú babák –evés és alvási ritmus rendszere jó, jól alkalmazkodik új helyzetekhez , - nehéz temperamentumú babák az ellentéte.
Az érzelmek fejlődésmenete: ( emocio-külvilághoz való viszony)
1.félelem
Freud: hirtelen támaszvesztés, sötétség, erős hang félelmet eredményez.
2.szeretet
simogatás –pozitív érzelmek
3.düh érzése (mozgás gátlása
Az érzelmek fejlődése kétirányú: (magasabb rendűvé váló, konkrétabb érzelmek)
1. Csecsemőkor:
-intenzívek és nagy erővel törnek fel
-nagyon könnyen változnak
-totálisak és abszolútak
-belső feszültség levezetése a fő céljuk
Mosoly:
-3 hónapos korig gázmosoly - nem szándékos
-3 hónapos kortól szociális mosoly -minden felnőttre mosolyognak a gyerekek
-6-8 hónapos korban interperszonális érzékenység
Öröm: 6-8 hónapos korban
-a szociális örömforrások gazdagodnak, teljesítményöröm, anticipált öröm
Bánat, sírás:
6 hónapos kor körül váltódik ki. Freud szerint:
-az első felsírásunk a jövő megsejtésére, és a múltnak a siratására utal
Harag: 6 hónapos kortól, frusztráció miatt. (Frusztráció: a cél elérésének akadálya)
Félelem: 4-5 hónapos korban a szokatlantól való félelem. Wallon :
szeparációs félelem (egyedülléttől), sötéttől való félelem, konkrét félelmek (kutya, macska, víz)
2. Óvodáskor:
-gyorslefolyásúak és változékonyak
-5 éves kortól már tartósabbá válnak az érzelmek
-az akarat fejlődése
-differenciálódnak és el is tudják rejteni az érzelmeket
Konkrét érzelmek:
-dackorszak (düh),céljai vannak, önállóak akarnak lenni, a határ megtalálása fontos.
-félelem: -konkrét és szimbolikus félelmek 3 éves kortól. -haláltól való félelem 5-6 éves korban.
-barátság, együttérzés, nyitni kell a társak felé
-bűntudat: megteszik a vágyaikat, pedig tudják, hogy nem szabad.
A korai anya-gyermek kapcsolat jelentősége:
Az első társas kapcsolat, a későbbi kapcsolataink alapja, mintája, duál -unió van az anya és a gyerek között.
Meghatározó elemei:
1.a születés utáni (1-2 nap) bőrérintkezés és szemkontaktus (Imprinting (bevésődés)
az első 24-36 óra, ekkor történik az első bevésődés.
2.megkapaszkodási ösztön
3.sajátos kommunikáció – jelentéstulajdonítás(anya tulajdonít jelentést a dolognak).
-sírás, szopás, (a kapcsolat a lényeg), szemek kontaktusa, mindent megnevezés
=>majom kísérletek
-2 műanya: - drót, -szőr
-drót anyára kötötték az üveget, de mégis a szőrbe kapaszkodtak
Kötődés és kötődési típusok:
Freud: a táplálék iránti igény
Erikson: azokhoz kötődnek, akikben megbízhatnak
Bowlby: felderítéséhez biztos háttér.
Típusok : Ainsworth „Idegen helyzet”
-biztosan kötődő (60%)- idegennel alapvetően bizalmatlan
-bizonytalanul kötődő-elkerülő (20%)-anya visszajön, nem törődik vele, el is kerüli.
-bizonytalanul kötődő – ambivalens típus (10%) lassan nyugszik meg, idegen feldúlttá teszi őt
-zavarodott- diffúz (10-15%) érzelemmentes, ellentmondásos viselkedés
A kötődési típusok legfőbb háttere:
-anyai válaszkészség
-anya és gyermek temperamentuma
-a kultúra hatása
Hosszú távú hatásai a kötődési típusoknak:
-társas viselkedésben
-új tapasztalatokkal való megbirkózás
Apák szerepe a kötődésben: igazi kezdete a 15 hónapos kor.
Speciális anya-gyermek kapcsolati helyzetek
- Hospitalizmus - Spitz
kórházból ered a szó, ha a mama sokáig nem elérhető, akkor olyan tüneteket produkálnak, mint, amik a hosszú kórházi tartózkodás alatt jelentkeznek. =>Nem tud más gyerekekkel új kapcsolatot felvenni, testsúly is csökken, érzelemmel nem tud reagálni.
-rejtett érzelmi elhanyagoltság – Bowlby:. 10-13 éves antiszoc. gyerekek háttere (Anya nem ilyen gyereket várt.)
-ingerszegény élettér szeretett kapcsolattal – Danzinger-Frankl
Albánia: lekötözött baba, de a család ott volt és foglalkoztak vele. Miután a gyereket kiengedték a lekötözésből, a mozgásbeli lemaradását hamar behozta.(szoc.ingerlés)
Az énfejlődés Szakaszai:
-3 hónaposan éntudat kialakulása- „ez az én kezem”
-1,5 évesen összefügg a mozgásfejlődéssel.Ekkor már tudják, hogy a tükörben ők vannak
-2,5-3 év között dackorszak
-serdülőkor – identitáskeresés (azonosságtudat), énkép keresése ebben a korban nagyon fontos
Éntudat: saját személyiségünk tudata, 2,5-3 éves kor körül alakul ki.
Énkép: önmagunkról való tapasztalatok és ismeretek rendszere (testi, értelmi, érzelmi).
A csecsemő számára nincs énkép. 3 hónaposan rájönnek, hogy ki vagyok én
Szálai:
1.testkép kialakulása
2. a társak által szerzett tapasztalataink
1.Testkép kialakulásának feltételei:
-fókuszáló látás
-aktív, önindította mozgás élménye
-alakrajzok
-a tér élménye
2. A társak által szerzett tapasztalataink: (tükröznek)
-saját énkép alapja
-éntudat formálása
-prestancia reakció: másik jelenlétére irányuló éberség
A testkép és az énkép kölcsönhatásban van egymással + a mozgással
Elhárító mechanizmusok:
-regresszió (visszalépés egy előző szintre)
-projekció (kivetítés, ő volt, nem én voltam).
-reakcióképzés (fordítottját csinálja)
-meg nem történtté tevés
-elfojtás
-elaboráció (a képzelet útján történő átdolgozás)
Elhárító mechanizmus lényege: feszültségállapot semlegesítés.
A mozgás fejlődése: terhesség alatt is
Újszülött kori mozgás: önkéntelen, reflexeken alapulnak, egész test reagál, koordinálatlan.
Reflexek: veleszületetten mindannyiunkban jelen vannak
fogó- és átkaroló reflexek, szopóreflex, Babinszky - féle reflex (talp),
álló- járóreflex, fellépő reflex, összehangolt lépegető reflex
5 hónapos korig kial.
A mozgásfejlődés legfontosabb szálai
1. koordinált szemmozgás: 3 hónaposan a kéz és a szem koordinációja létrejön, önindította mozgás
2. finommotoros reakció: ráépül az elsőre. 3-4 hónapos kortól. Hüvelyk és mutatóujj oppozíciója (szembefordítása). Csontosodás és izmosodás kéznél 10 évesen fejeződik be.=> teljesítményöm.
3. helyzet és helyváltoztatás: fejtől a végtagok felé halad.
Járás: max 1,5 éves korban: dülöngélés. Érzelmileg is fontos. Kitágul a világ, az akarat fejlődése.
Óvodáskori mozgás: szimulakrum - leegyszerűsített mozgás
-a testalkat arányosabb,
-sok az önálló mozdulat,
-érzékszervek és mozgás összehang.
Kisiskoláskori mozgás: harmonikus a testarány
-fejlett a csontrendszere,
-egész testtel írnak..
Serdülőkori mozgás: második alakváltás (növés)
- a mozgáskoordináltságot visszaveti
A BESZÉDFEJLŐDÉS MENETE, FŐBB BESZÉDHIBÁK:
beszédtanulás : 2-3. év, nyelv iránti érzékenység veleszületett
A nyelv szerepe :
definíciója: szimbolikus, szabályok által irányított rendszer
a nyelv fő mozzanatai :
1. hangok, 2. szavak, 3. szavakat összekapcsoló módok, 4. nyelv kommunikációs használata
egységes egészet alkotnak.
funkciói - kommunikáció eszköze
- gondolkodásban fontos szerep, infó közvetítője
- önkifejezés eszköze
elkülönülő aspektusai : - fonológia = hangok, fonémák
- szintaxis = nyelvtani szerkezetet, szabályok
- szemantika = jelentéstan
- pragmatika = az élő nyelv
a nyelvi fejlődés feltételei :
- öröklött képességek
- idegélettani struktúrák fejlettsége (pl. észlelés, figyelem, emlékezet)
- társas hajlam, szociális beállítottság
a nyelv elsajátításának két fő kérdése :
1. referencia problémája = hogyan fedezik fel a gyerekek, hogy mit jelentenek a szavak
2. nyelvtan problémája = hogyan tanulják meg elrendezni a szavakat, vagy szavak részeit,
hogy annak jelentése legyen
HANGOK:
A kezdeti hangadások :ezek éles, tagolatlan hangok - főleg magánhangzók
-A legkorábbi hangadások jellemzője :
-az élet is sírással kezdődik (2. hónaptól a szülők különbséget tesznek a sírások közt )
+ baba is megtapasztalja, hogy sírására különböző reagálásra készteti környezetét
-3. hóig: véletlenszerű a hangok adása
ezek „jelzőhangok”, mert izgalmi állapot (fájdalom, öröm) kifejezése
-gőgicsélés – torokhangok + ú, ő mgh (véletlenszerű)
-3. hó : felfedezi a kapcsolatot a hangképzés + hallott hangok közt (süketek nem)
-4-5. hótól : gagyogás: játék, önmaga utánzása, ha azonban a gyermekhez nem beszélnek szülők, abbamarad. Ez a nyelv, beszédkészség kritikus periódusa
-9-10. hó : gagyogás fejlődik : mímel, utánoz
Beszédértés: 6. hótól jellemző
-8. hó: felszólításokat ért + kérdéseket is
-9. hó : függetlenedik a testhelyzettől
-12. hó : szó jelentése alapján ért
(Kolcova kísérlete : 8. hónapos hogy ha új cicát mutat + „cica” szót
mondja – pillacsapással reagáljon)
-többféle manipuláció a konkrét tárggyal segít általánosítani a szó jelentését.
SZAVAK:
első szavak jellemzői :
- vágyat, óhajt fejeznek ki – pl. add ide
- jelzők, határozók - pl. forró
- helyzetek változását kifejező szavak pl. pápá
-egyszavas mondatok = szómondatok:
1 – 2. évre jellemző, egyedi szavakat használ –főleg főnév, melléknév, kitalált szavak
-hibázási lehetőségek a szavak használatában :
- téves illesztés (nem a megfelelő szót használja egy fogalomra)
- aluláltalánosítás vagy szűkítés
- túláltalánosítás vagy kiterjesztés (minden szőrös állat kutya)
-Egyéni különbségek / Nelson:
- korábban beszélők®szókincsük gyorsan nő,
- később beszélők ® fontosabb a érzelmek kifejezése
-1,5 év : beszédfejlődés felgyorsul
szókincs bővül – 1,5 év: 25 szó; fél év alatt 5-10 szeresére nő ® beszédfejlődés fordulata
szókincsbeli robbanás : 6. évre kb. 14 000 szó = kb. napi 9 új szó
- 2. évre megnő a beszédkedv –„ mi ez ? miért ?- korszak”
MONDATOK:
1,5 – 2,5 év között: kétszavas mondatok = távirati beszéd
pl. papa ott = papa elmegy, ott papa = papa ott jön
A szakasz jellemzői : - sorrendiség szerepe nő
- távirati stílus = ragozás nélküli, főbb szavak szerepe nő
első mondatok alapja:
- gyakran utánzás jellegűek ( de már érti a hosszabb mondatokat is)
- majd jelentések kapcsolata önállósodik
--kétszavas mondatok után megjelennek : 3 – 4 szavas mondatok: 2-3 éves
-hibázási lehetőségek a mondatok használatában :
- túlszabályozás =( pl. kéz helyett kez, légy helyett legy)
- kreatív általánosítás = új szavakat alkot
* szokatlan képzőt használ pl. esőzik
*különböző jelentésű szavakat összevon pl. hinteget
-4-5 éves kor után: szókincs bővül, kiejtés finomodik, szintaxis pontosítása
A kisgyermekkori beszéd jellemzői :
- idioszinkretikus szakasz = alkalmaz szabályokat, de ezek egyénenként eltérőek
- egyszerű, de széles körű szabályokat követ (nehezen érti meg a fordított szórendet)
- 4-6. év : egyedi szabályok integrálása általános szabályok közé
- iskoláskor: nyelv + nyelvtan is rugalmasabb, megérti mondatok valódi értelmét
- 7 év: jelentős szintagmatikus- paradigmatikus változás
pl. kutya – ugat
NYELV HASZNÁLATA = Pragmatika fejlődése
társalgási aktusa fajtái:
- felszólítási csírák = másik személy bevonása cél eléréséért
- kijelentési csírák = valamire utalás, rámutatás
társalgási szabályok:
1. mennyiség normája = szükségesnél nem többet/kevesebbet beszélni
2. minőség normája = igazat mondani
3. relevancia normája = lényegre törően
4. világosság normája = egyértelműen beszélni.
A gyermekekkel való kommunikálás jellegzetességei:
- más beszédmód, hangmoduláció ® dajkanyelv érzelmi kommunikáció fejl.segíti
- lassított beszéd, nyelvtani egységek
- alapvetően egyszerűségre törekvés
- anya igyekszik aktivizálni – 70%-ban kérdez
-Szülők társadalmi helyzetének hatása a beszédfejlődésre - Bernstein alapján
1. korlátozott nyelvi kódú:(alacsonyabb társ. i osztály pl. munkások)
=>egyszerű beszéd,
=> szituatív beszéd = csak rejtett utalásokat tartalmaz,
=>verbalitás szerepe kevésbé fontos a családban
2. kidolgozott nyelvi kódú :(magasabb társadalmi státuszúakra jellemző: középosztály)
=>verbalitás szerepe jelentős a családban
A nyelvelsajátítást magyarázó elméletek:
1. Tanuláselmélet: kondicionálással + utánzással
2. Nativizmus :a nyelv szerkezete túl komplex
=> nem lehet megtanítani ® veleszületett képesség
3. Kognitív elmélet - Piaget
A nyelv a kognitív fejlődésnek egyik aspektusa – a világról általános tudással rendelkezünk
a nyelv csak erre épül rá, nyelvet a gondolkodás határozza meg
4. Interakcionalista elmélet
beszéd nem csak kognitív-intellektuális teljesítmény, hanem jellegzetes szociális cselekvés is
alátámasztja
Bruner: interakcionalista, mert szerinte a beszéd veleszületett tényezők + környezeti inputok közti
interakció együttes eredménye
Főbb beszédhibák :
- artikuláció zavara pl. pöszeség ( izom beidegzési zavara)
- kifejező beszéd zavara: motoros afázia= beszéd ejtésének zavara, korlátozott szókincs,
- diszgrammatizmus = helytelen nyelvtan-használat
- mondatalkotási problémák
- beszédértés zavara – szenzoros afázia = nem érti meg a neveket, tárgyakat stb.
Dadogás:
pszichés eredetű tünet, nehezen gyógyul
lehet: - tónusos = mondat elejét elkezdeni nehéz, aztán folytatás már megy
- clónusos = ritmusosan ismételget egy szótagot
vagy lehet: - primer = beszédfejlődés legelején már így kezdett beszélni
- szekunder = hosszabb-rövidebb ideig normál beszéd-szakasz
okai lehetnek:
- szájsérülés, elszakadási trauma, anya-gyermek kapcsolatzavar
- agresszív késztetések problémája
- anális probléma – pl. szorulás, visszatartás jellemző
PSZICHOSZEXUÁLIS FEJLŐDÉS. A NEMI IDENTITÁS KIALAKULÁSA:
nemi identitás = nemi azonosságtudat (fiú, vagy lány)
nemhez igazodás = kultúra által adott nem számára megfelelőnek tartott viselkedések és
tulajdonságok => formális szabályokat+ informális normákat
szabályozza + nemhez igazodással a gyerekek nemi szerepeket is tanulnak
nemi identitás ¹ nemhez igazodás
„normál” nemi fejlődés feltételei :
- a személyiség bizonyos érettsége
- megfelelő anya-gyermek kapcsolat
- nemi szerepek elsajátítása
nemi fejlődés alapkérdése : öröklött vagy tanult tényezők
1. Öröklés-veleszületettség szerepét emelik ki:
- férfi és női agy funkcionális jellegzetességei különböznek
- ember születésétől prediszpozícióval rendelkezik a férfi/női orientációra
- születéskor mindenkiben erős női nemi működés jellemző, ezután a férfivá válás a
tesztoszteron termelődésének mennyiségétől függ
2. Tanulás-szocializáció szerepét emelik ki
- 3 új guineai törzs életét hasonlítja össze
ez alapján: férfiak és nők különbségeit szocializációs meghatározottságúnak tartja
- fiúk és lányok agresszivitása azonos szintű, csak fiúknál több nyílt agresszió jelenik meg.
oka : tanuláselmélet
Főbb elméletek
1. Pszichoanalízis
Freud : a személyiség fejlődésében pszichoszexuális fejlődéselméletet határoz meg
(libidó: szexuális késztetés)
1. év : orális szakasz - mert az élvezetek fő forrása a száj
2-3. év : anális szakasz - mert a vizelés- székelés (simaizom)
3-6. év : fallikus szakasz – nemi szervekre figyelés (lányok fiúk közti különbségek megértése)
fiúkban tudatosul, hogy péniszük van => ekkor alakulhat ki Ödipusz-konfliktus.
Þ fiúk ebben a korban rivalizálnak az azonos nemű szülővel
-nemhez igazodás, nemi identitás kezdete: gyermek felfedezi a nemek biológiai
különbségeit
vége : saját nemének megfelelő szülővel azonosul
6-12. év : latencia - háttérbe szorulnak a szexuális töltetű késztetésekel, nemi vágyak elnyomódnak,
elhárító mechanizmus. (fiúkban erő vágya, hogy olyan legyen, mint apja)
12 évtől, pubertástól : genitális szakasz (hormonális változások + nemi érés kezdete )
2. Szociális tanuláselmélet
-alapja : megfigyeléses tanulás = nemhez igazodó viselkedésmódokat utánozzuk
a gyermek környezete-- jutalmazás-büntetés befolyásolja.
-Bandura: a megfigyelés alapján való tanulás képességét meghatározza :
- hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet, mozgásreprodukció, motiváció
-A fiúkat építőkockáért, lányokat babázásért jutalmazzák inkább.
-háttere: - a két nem veleszületett viselkedéskülönbségei
- a szülők sztereotíp elvárásokkal közelednek a gyerekekhez
ennek vizsgálata alapján :
-apák inkább törődnek a nemhez igazodó viselkedéssel, mint az anyák ( főleg fiukkal kapcsolatban)
-később kortársak szerepe emelkedik ki –
fiúk bírálják egymást, ha a másik „lányos” játékot játszik
-nemi sztereotípia megerősítését befolyásolják szülők + kortársak
Þ tehát szociális tanuláselmélet: nemhez igazodó viselkedés elsajátítása öntudatlan,
akaratlan utánzással történik
a modellálás elméletének kritikái :
lányok mindig mutattak gondozói-gondoskodói viselkedést, nem egyetlen meghatározott modelltől tanuljuk el a nemre jellemző viselkedésformákat, hanem egy generalizált, általánosított nemi szereppel történik azonosítás
3. Kognitív fejlődéselmélet - Kohlberg
-alapja : a nemi fejlődés menetének kulcsa is a gyermek fogalomalkotási képessége
nemi szerepekről alkotott fogalmak => saját tapasztalat alapján, nem pedig a „társas idomítás”
nemi identitás döntő tényezője:
3. év – saját magát elkülöníti másoktól, ha jutalmat akarok kapni ® fiús/lányos játékok
kognitív elmélet szerint : fiú/lány vagyok – ezért fiús/lányos dolgokat akarok csinálni
nemi identitás = személyiség meggyőződése arról, melyik nemhez tartozik
--kialakulásának feltétele: nemkonstancia = annak megértése, hogy egy személy neme ugyanaz marad (időbeli és külső változások ellenére)
nemkonstancia létrejöttéhez :
elég ismeret kell = fiúság- lányság fogalma® ehhez: nemi szervek ismerete legfontosabb
kognitív elmélethez kapcsolódik - Bem: nemi séma- elmélete
A gyerekek azt tanulják meg, hogy a kultúra hogyan vélekedik különböző kogn. szerepekről
alapja : gyerekek a társadalom nemi sémáit = férfiak/nők számára megfelelő
viselkedésmódokat, tulajdonságokat részvétellel tanulják meg.
® 5-6 évre megtanulják, mit jelent a kultúrában fiúnak/lánynak lenni + ennek megfelelően
viselkedni
vizsgálata a gyerekek óvodai játékviselkedésének megfigyelése alapján:
- 2,5 éveseknél már hasonlóbbak azonos neműek játékai
- fiúk: a játékokon huzakodás része a játéknak
ennek oka :nemüknek megfelelő, megkülönböztethető játékstílusuk van
-14-22 hó: autóval, lányok babával játszanak.
3 évre: fogalmilag is megragadják a nemi szerepek kulturálisan feltűnő tulajdonságait
5 évre: csoportosulásukat is nemek szerint alakítják
A GYERMEKI ÁBRÁZOLÓTEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSE:
rajz : szimbolikus megjelenítés jellegzetes formái, gyermeki önkifejezés fontos terméke
projektív felületet képez :
= a rajzoló saját magából vetíti ki (projekció=kivetítés) az üres papírra gondolatait, érzéseit
Haeckel biogenetikai alaptörvénye =
Az ember egyedfejlődésének menete megismétli a törzsfejlődés(=filogenezis)útját
- ez a megállapítás a rajzokra is érvényes :
Bizonyítékai :
- gyermekrajzok szerepe ugyanaz, mint ősember barlangrajzainak :
valamit lerajzolni = birtokba venni
A gyermekrajzok fejlődési szakaszai
1.szakasz - kb. 1 – 1,5 év : tud ceruzát fogni -ez a rajzolás előfoka is
2. szakasz - a fejlődés előre haladtával: firka megjelenik
a firkálás szakaszai :
a.) diffúz firka: egy mozdulatot az egész test követi
élvezi, ahogy a ceruza nyomot hagy a papíron maga után
b.) formaszakasz = egyre fegyelmezettebbek mozdulatai ® kezd formát ölteni
első szándékos vonalak : 11-18. hónapos kor között
c.) konstrukciós firkák 3-4 - 12 év között előfordulhat
alakábrázolás kezdete + bonyolultabb ábrázolásmód
a firka szakaszának jellemzői:
-megtanulják azt is, hogy jelentés kapcsolódik a firkálás eredményéhez
-nem a valóság ábrázolásának igényét fejezi ki,
-jelentés asszociatív + önkényes( sokszor csak a mozgást fejezi ki)
3. szakasz - 3. év : ábrázolás szándéka megjelenik:
-szintetizálás képtelensége: egybetartozás grafikus megvalósítása hiányzik
-látásmódjának jellemzője ebben a fejlődési szakaszban : szinkretikus séma
= összevegyített, összekevert, egész elmoshatja a részleteket
® egész-rész viszonya kiegyensúlyozatlan
a szinkretikus séma jellemzői :
- tagolatlanság, abszolút tulajdonságként kezel relációkat, élmény fonalán halad, sűrítés jellemző
ezen világszemléletnek megfelelően a rajzokra ekkor jellemző jegyek :
- aránytalanság
- érintkezés, bennefoglalás ábrázolására nem képes
- irányok véletlenszerűek
® szemléletére juxtapozíció jellemző
- tárgyak, dolgok szemléletes rendje hiányzik, az elrendezés viszonyítás nélküli
4. szakasz - 5. év : valósághű ábrázolás igénye nő
-intellektuális realizmus kora: szemlélete alárendelődik az ismereteinek
=> nem úgy rajzol, ahogyan látja a dolgokat, hanem aszerint, amit tud róla
-ideovizuális /képzetvezérlésű ábrázolás: (Wallon )= sűrítés
világszemléletének megfelelően a rajzokra ekkor jellemző jegyek :
- átlátszóság = transzparencia
- ábrázolás több szempontú = egyszerre több nézőpontból
- emocionálisan felnagyított részletek
- szalagszerűen vezetett eseménysor,
Ezen ábrázolásmód szerepe :a belső feszültségek hozzáférhetőbbek, feldolgozhatóbbak
5. szakasz – kb. 8 évtől: szemléleti vagy érzékleti realizmus
- kiemelt szerepet kap a dolgokról való konkrét, racionális tudás + gondolkodás =>
„lecsendesedés” jellemző = élményvezérelt fantázia csökken
+ írás, beszéd, lejátszás válik fontosabb kifejezőerejűvé
Þ kb. 12. évre lezárul a gyermekrajzok korszaka
a rajzok jelenségszerű ábrázolás jellemzi: úgy akarja megjeleníteni, amit + ahogy látja
a rajzokra ekkor jellemző jegyek :
- többszintű ábrázolás
- téri ábrázolás képessége jelentősen fejlődik
- egyre nagyobb szerepet kap :
10 évre: az osztályba sorolás, sorozatok gyűjtése + megjelenítése a rajzokon is
11 évre : lényegmegragadás + több szempont figyelembe vétele
6. szakasz : kb. 12 évtől - pubertás időszaka
megjelenik kifejezett törekvés a valósághűségre + apró részletek
- saját arc iránt nő az érdeklődés
- színekkel foglalkozás
- firka
Rajzelemzések főbb szempontjai
Nemcsak a tartalom, színvonal fontos, hanem :
- rajzolás közbeni test- és fejtartás, test dőlése
- lap helyzete a test középvonalához képest
- ceruzafogás, nyomaték, ujjak helyzete
- kezesség
- jobb-bal kéz összedolgozása (pl. csúszkál-e a papír)
- folyamatosság,
- térszimbolika: mekkora méretben,
- mit mesél alkotás közben,
- fantázia működések,
- miben tér el a valóságtól az alkotás
A JÁTÉK ÉS A MESE SZEREPE A GYERMEK ÉLETÉBEN. A GYERMEKI VILÁGKÉP
1. JÁTÉK
szocializációs technika, mert szerepe:
- készségek, szabályok begyakorlása
- indulatok levezetése
- szimbolizációra ad lehetőséget
a játék jól azonosítható, körülhatárolható viselkedésegység, mégis nehezen definiálható
a gyermeki játék jellemzői :
- belülről motivált, nem célra irányuló, nem közvetlenül szükséglet-, vagy vágykielégítő
= önmagáért való – játék célja maga a játék
értelme variábilis + kapcsolódhatnak hozzá egyéb viselkedéselemek
- „mintha” jellegű :kettős valóságtudat
- kívülről megállapított szabályok nem, vagy csak korlátozottan vonatkoznak rá
- sok heterogén jelenséget foglal magába
- örömszínezet jell.
- sajátos viselkedéssel jár ( játéktudat+ aktív tevékenység)
Játékelméletek
I.Biológiai magyarázatok
1. állatokkal állít párhuzamba, hiszen állatok is játszanak ® játék = előgyakorlat
2. Haeckel-féle biogenetikai alaptv.®gyermekjátékokban az emberiség története ismétlődik meg
3. felesleges energiákat vezet le
II. Érzelmi oldalt kiemelő magyarázatok
1. játék = egyfajta attitűd, mert sajátos hangulata van
2. katarzis-elmélet : játék segít megszabadulni káros törekvésektől
3. pszichoanalízis: Freud – lehetőséget a vágyak, konfliktusok kiélésére-feszültségektől szabadít +.
4. játék során az én-fejlődés szakaszaihoz fűződő szorongás kompenzálódik
A test játéka (preödipális kapcsolat az anyával, ödipális szakasz, posztödipális szakasz)
5. gyermeki dinamika elmélete: gyermek azért játszik, mert gyermek => spontaneitás
III. Kognitív magyarázat:
Piaget : „két világ elmélete”
1. játék világa – első évek
játékot vágyak vezérlik, örömelvű, világ érzelemvezérlésű, képzelete tagolatlan
2. realitás világa - felnőtt kényszeríti a gyermekre, valós világ
- akkomodáció = gyermek magát idomítja a világhoz---utánzással
- asszimiláció = világot hasonlítja magához---játékkal
Játéktípusok: struktúra szerint a fejlődésben
1. Gyakorló vagy funkciójáték 1 – 2 év
- fajtái : először szájjal játék – pl. nyálával, szopó mozgás
- céljuk: érzékszervi – mozgásos összerendeződés
- alapja: explorációs késztetés
- funkciógyakorlás
- funkcióöröm (Bühler )
2. Szimbolikus játék: „mintha” játék 2 – 7 év (művelet előtti szakaszhoz kapcsolódik)
Jellemzői :
- szimbolikus, valódi élet tapasztalatai + játé elemei keverednek, indulatok, érzelmek megjelennek,
örömforrását adja: - illúzió – játéktudat feszültsége
- véletlen mozzanat bekapcsolódása a játékba
- játék tartalma, utánzás
- 4-6 éveseknek logikai feladatot ad
Szerepjáték alapja: felnőttek tevékenységének megfigyelése, majd utánozza és újraalkotja
---utánzó játékok jellegzetességei:
* kisóvodások – konkrét cselekvés, manipuláció vonzó
* 4 –5 évesek – a téma a tárgyhoz kapcsolódik
* nagyóvodás – szerep a legfontosabb pl. orvos akar lenni
3. Szabályjáték: 5 – 6 évtől jelenhet meg, de kb. 8 évtől uralkodó
változás: iskoláskorban a szabályok előtérbe kerülnek főleg fiúknál
eddig: kisgyermekkori fantázia csapongó, pillanatnyi ötlet befolyásolta, képzelet szabad szárnyalása
Þ szabályon alapuló játék megfelelő mentális képességet igényel,
a konkrét műveleti szakaszhoz kapcsolható
szabályjáték szerepe : felkészít egész életre
szabálytudat fejlődése: Piaget
* legkisebbek – nincsenek tekintettel szabályokra
* iskoláskor eleje – szabály megváltoztathatatlan
* 9 – 11 év – kevesebb tisztelet a szabályok iránt
fiúk – jobban szeretik a szabályokon nyugvó, versengő játékokat
lányok – kevesebb komplex játék, inkább beszélgetnek, emberi kapcsolatok, intimitás fontosabb
Þ tehát játék szerepe kulcsfontosságú a szociális + értelmi fejlődés menetében is
Játékterápiák:
alapja: a játék projektív felületet képez = kötetlen helyzetében a gyermek kivetíti saját belső
tapasztalatait, meglévő mintáit, gondolkodásmódját
háttere: - a játék szabad, spontán, nem célra orientált - segíti (+) és (-) élmények feldolgozását, átélését
2. MESE:
emberi érintkezés kérdéseiről, természeti világ rejtélyeiről, emberi problémákról szólnak
Mesék szerepe, hatásuk alapja:
- több ezer éves kulturális hagyományt foglalnak magukban + visszatérő konfliktusokat
módja : - szimbolikus módon analógiákat kínál helyzetmegoldásokhoz
- segít rendet tenni a zavaros világban
- a mese képi, formai világa, valóságábrázolása megfelel a gyermeki gondolkodásmódnak
- szélsőséges és leegyszerűsített szituációkat mutat,
- mindent magához viszonyít
- képzeletet mozgósítja, racionális szintet kiiktatja
- segíti külvilág és belső érzelmek megértését, elfogadását
háttere: személyiségszerkezete kialakulatlan, fejletlen, ezért elárasztják lelkét
tudattalan érzései, szükségletei
- a fantázia világában le lehet győzni a félelmeket
- a meséknek ezen hatásmechanizmusát legtisztábban a népmesék + tündérmesék közvetítik,
(mivel ezek érthetőek, egyszerűek + van mögöttes, szimbolikus jelentésük is)
Mesék szerkezetének jellegzetességei:
1. ismétlések - sajátos szavak = „mesei fordulatok”, sztereotípiák
- témák ismétlődnek
- kompenzálás, elégtétel
2. minden lehetséges = Freud: „gondolat mindenhatósága”
- vágyak teljesülnek
A mesehallgatás sajátságai
pl. feszült tartás, szöveg ritmusát követő kis mozdulatok
jelzik: - elfogadja a történteket, nem kételkedik
- hőssel azonosulva fantáziájában átéli a vele történteket
segíti: szerkezet, szóhasználat ® a ritmus biztonságot ad
mesére való beállítottság vége : kb. 8 – 9 év (valóságra figyel)
+ kettős tudat átalakul,
3. GYERMEKI VILÁGKÉP
a gyermek alapvető problémája : magyarázatigénye nagyobb, mint ismeretanyaga
® 3 év : miért ? korszak
nincs a gyermek előtt megmagyarázhatatlan ® ismertet alkalmaz ismeretlenre
Főbb jellemzői :
- Egocentrizmus = énközpontú (ovisok)fokozatosan ismerik fel, hogy más emberek gondolatai, érzései nem egyenlők az övével
® csak saját nézőpontját ismeri, a világot ebből szemléli
- Animizmus = megelevenítő gondolkodás - 6 – 7 évig jellemző
természeti népek, primitív törzsek gondolkodásmódját veszi át
= dolgokat, tárgyakat, természeti jelenségeket élőkre jellemző tulajdonsággal lát el,
mindennek életet tulajdonít tudatot, érzést, szándékot tulajdonít
szándék tulajdonítása = intencionalizmus
- Artificializmus = művi előállítás
= természeti jelenségeket emberi tevékenység eredményének hiszi
pl. eget festették, hegyet építették
- Finalizmus = cél-okság 6 – 7 évig
= a világ emberközpontú, minden dolognak célja értéke az ember
pl. azért van meleg, hogy fürödni lehessen
azért fekszik le a Nap, hogy mi aludni tudjunk
- Gyermeki realizmus
= valóság objektív és szubjektív elemeit egyneműnek tekinti,
észlelt + érzett, látott + álmodott összefolyik
pl. álmát mindenki láthatja, ha belenéz a fejébe
- Mágikus világkép
= bármit szeretne, az megvalósul, mert a világ varázslatok színtere
- a gyermeki világkép meghatározásának módja: Piaget-féle klinikai módszer
óvatosan tereli a gyermek képzetáramlását a kritikus kérdés felé
(bizonyos szintig felnőttkorban is megmaradnak )
AZ ÉRTELMI FEJLŐDÉS FOLYAMATA PIAGET ALAPJÁN
A kognitív fejlődés főbb elméletei:
Bruner : ingerhatástól függetlenedés történik = elszakadás a külső-belső közvetlen
ingerhatástól közvetítő folyamatokon keresztül
alapja : leképezés = tapasztalatok átültetése
módjai: 1. cselekvéses = enaktív ® megismerés a cselekvés útján történik
2. vizuális = szenzoros ® lehetővé teszi az ikonikus= képzetek szintjén leképezést
3. szimbolikus leképezés = szavak, nyelv által
+ értelmi fejlődés útja nem fokozatos, hanem lépcsőzetes
= váltakoznak benne nekilendülések és pihenők
Wallon : a fejlődés menete szakaszos, ugrásszerű = robbanásszerű változások jönnek létre
az értelmi fejlődés folyamatának módjai:
* centripetális = begyűjtjük a különböző működéseket
* centrifugális = már megszerzett ismereteket működtetjük
energiaáttevődések= bizonyos funkciók fejlődése
Piaget:
genetikus episztemiológia-elm.: Az emberi megismerési folyamat kialakulásával és fejlődésével foglalkozik ® értelmi fejlődés útja, állomásai
elméletének főbb pontjai, általános jellemzői :
- megismerő tevékenységet vizsgálja ® magasabb pszichés funkciók (pl. gondolkodás) a
tapasztalatszerzésből indulnak ki
- nem szociális lényként jövünk világra, hanem természetesen érő képességek + környezettel kialakult kapcsolat kölcsönhatásaira
kognitív fejlődés = érés + tanulás
- a gyermek ennek során aktív ( nemcsak biológiai fejlődés, vagy külső ingerek passzív befogadója, hanem szelektál)
--kísérletezik => elméleteket alkot + hipotéziseit ellenőrzi
ezen elméletek = sémák = élményegységek, céljuk: a környezet megértése
a sémák működési elvei : * asszimiláció = új eseményt a már meglevő sémáiba illeszt
* akkomodáció = séma átdolgozásának folyamata
ezen kétféle működésmód mindig összekapcsolódik Þekvilibráció (=kiegyensúlyozás)
- értelmi fejlődés menete szakaszos: szakaszok sorrendje előre rögzített, állomásait átugrani, siettetni nem lehet
szakaszok jellemzői: * szerzett sajátosságok sorrendi egymásutánja állandó,
de függ egyedek korábbi tapasztalataitól, társas környezetétől
* integratív jellegűek = adott életkorban létrehozott struktúrák a következő életkor
struktúráinak alkotórészei
* szakaszok együttes struktúrával rendelkeznek = egymással összefüggésben álló
tulajdonságok építik fel
* minden szakaszban van előkészítő + befejező szint
® kognitív fejlődés : a gyermek egész pszichés struktúrájára kiterjedő minőségi átalakulások
sorozata
Az értelmi fejlődés szakaszai Piaget alapján:
I. Szenzomotoros szakasz 0 – 2 év
alapja : mozgástevékenység + érzékelés közti szoros kölcsönhatás ®
különböző észleletek egybeszervezése, összehangolása saját testmozgások, cselekvések által
a fejlődés folyamán:
* ösztönös reflexcselekvésektől halad szimbolikus reflexcselekvések felé
* felismeri a rajta kívülálló világ létezését, vele interakciót folytat
® összefügg énfejlődés menetével
a szenzomotoros szakasz kezdetén: reflexsémák gyakorlása
= cselekvési sémák, összekapcsolódnak ösztönszerű mozgásokkal
mindezek során eleinte egy ingerre egész testtel reagál,
csak később kontrollálja, koordinálja mozdulatait
A fejlődésben előre haladva:
eddig létező reflexek időben kiterjednek (pl. szopó mozgást akkor is ismétli, ha nincs
ott cumis üveg) + más tárgyakra irányulnak (pl. ujj szopása)
elsődleges cirkuláris reakciók = a csecsemő saját testével kapcsolatos számára kellemes mozgást ismételget pl. lábaival rúgkapál cél nélkül
® elsődleges cirkuláris reakciók : a kognitív fejlődés első bizonyítékai
később a cirkuláris reakciók:
* differenciálódnak = baba megtanulja, hogy különböző tárgyakat különbözőképpen
kell megragadni - ne szopja pl. a játékautót
* integrálódnak = koordinálja pl. anya karjának megragadását cumisüveg szopásával
másodlagos cirkuláris reakciók = saját cselekedetei + környezet kapcsolatának kezdődő felismerése
® környezet eseményei felé irányul + kiterjesztett akciókat ismételget, melyek a környezetében érdekes változásokat eredményeznek pl. cuppog, ha anya mosolyog rá
hatása: célzottan nyúl tárgyakért ® látás + fogás koordinálása
sémákat kombinál a kívánt hatás elérése érdekében = ismert eljárásokat alkalmaz új célokhoz
ekkor alakul ki az I. szakasz legjelentősebb értelmi teljesítménye : tárgyállandóság !
= felfedezi, hogy tárgyak tőlünk függetlenül léteznek + megőrzik azonosságukat akkor is,
amikor nem látjuk őket ennek vizsgálata pl. : rongydarabbal letakar tárgy
a tárgyállandóság másik jelentése =tárgykonstancia
= tárgyak, dolgok a szemléleti viszonytól függetlenül egyformák
háttere: újszülöttek még folyton változó szemléleti világban élnek,
formakonstancia kialakul 1 éves korban
alapja: manipulációs tevékenység (sok próbálgatás)
kb. 8. hóra kéz kinyúl a tárgy után + fogni képes bizonyos szinten
® helyzetek különbözőségét és ugyanakkor állandóságát megtapasztalja
alak, nagyság, megvilágítás konstanciái kialakulhatnak
harmadlagos cirkuláris reakciók
= ezáltal cselekvési sémái tovább differenciálódnak ® új eljárások felfedezése, egy problémát
többféle módon közelít + logika kezdetleges alkalmazása
1 éves korra : sémák interiorizálódnak + szimbolikus reprezentáció kezdetei (beszéd, játék)
problémamegoldás új eszközei szimbolikus kombinációk segítségével –
sémák jelentős fejlődése mutatkozik:
beszéd bekapcsolódásával a korábbi fejlődési szakaszokra jellemző 1. (legkorábbi) test-
sémák és 2. (ezekre épülő) érzékszervi-mozgásos sémák egyre inkább háttérbe kerülnek –
most : hasonlóság + együttjárás alapján bizonyos sémák összekapcsolódnak, szerveződnek =
analogonok ® több oldalról megismerést, kifejezést (=decentrációt) segítik
+ mozgásos-hangulati elem helyett egy szó = szimbólum is helyettesíthet sémát
3. szinten pedig kb. 5-6. évre állandósulnak szinkretikus sémák
= a különböző benyomások egyetlen egységbe kapcsolódnak, szokatlan élménysűrítés jellemző
II. Műveletek előtti szakasz 1,5-2 – 7 év
alapja : szimbolikus rendszer, nyelvhasználat képvisel tárgyakat, tárgyak csoportjait
tárgyaknak, eseményeknek nem kell közvetlenül jelen lenni, szimbólumokkal = képzeleti képek, szavak, gesztusok segítségével képezi le őket
a szakasz főbb jellemzői :
- bizonyos szabályokat = műveleteket még nem ért meg (innen ered a neve is)
pl. konzerváció = megmaradás elvét
* szerinte vékony hosszú pohárban több víz van, mint alacsony szélesebben
akkor is, ha előtte töltötték át ugyanazt a vízmennyiséget
(máskor pedig az edény szélessége alapján dönt fordítva)
* hurka formájú gyurmában több van, mint golyóban
vizuális benyomás erősebb: ezt jelzi számfogalom vizsgálata során
szemléletes gondolkodás jellemzi, mert a szemlélet vezérli
irreverzibilitás jellemzi, mert képtelen egy mentális cselekvést megfordítani és meg nem történtté tenni
látszat és valóság összekeveredik
III. Műveleti szakaszok -
III. 1. Konkrét műveletek 7-8 - 12 év
konkrét, mert manipulálható tárgyakon valósul meg
iskoláskor ® mentális műveletek végzésére válnak képessé
= logikai rendszerbe illeszkedő, belsővé tett cselekvések. tárgyak,
cselekvések fejben összerakását sorba rendezését stb.
a szakasz főbb jellemzői :
- decentrálás = tárgyaknak egyszerre több tulajdonságát is figyelembe veszi
pl. vízoszlop magassága + szélessége
- egocentrizmus csökken = képes szociális nézőpont-váltásra
pl. terepasztalon meg tudja határozni, egy baba mit lát – akkor is, ha más látószögből
látja az asztal tárgyait
- konzerváció = tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is változatlanok maradnak, ha egyes
külső jellegzetességei megváltoznak ® függetlenedik a szemlélettől
- mennyiség invarianciája = az állandóság kiterjed elvont fogalmakra is
® ha nem tesznek hozzá és nem is vesznek el belőle, ugyanaz + ugyanannyi marad a látszatbeli változások ellenére is
- megfordíthatóság
= egyes műveletek megfordíthatóak
- osztályozás képessége : ehhez kapcsolódva tartalmazási relációk megtanulása jellemző
- soralkotás képessége: műveleteket úgy végzi, mintha magukkal a tárgyakkal végezné
szimbolikus séma jellemző
III. 2. Formális műveletek 11-12 - 19 év
-Serdülőkor: szimbolikus fogalmakban gondolkodás képessége kialakul
érdeklődik elvont eszmék és a gondolkodás folyamata iránt
- megoldásmódjuk : módszeresen próbálkoznak
= hipotéziseket alkotnak + ezt szisztematikus kísérletezéssel igazolják,
vagy elvetik – ekkor új hipotézist keresnek
-kombinatív séma működik
-tisztán logikai úton gondolkodás
-elvont elvek jelennek meg - konkrét tartalmaktól függetlenedni képes ®
- ún. implikációkat alkot = „ha … akkor” ítéletek
ezek típusai : * I = direkt művelet * N = ennek fordítottja
* R = előbbi reciproka - * C = a reciprok tagadása
A tárgyállandóság kapcsán
Piaget feladata egyszerre igényel: - megértést, hogy a tárgy még mindig létezik
- emlékezést, hová rejtették a tárgyat
- fizikai cselekvést a keresésre
- nem veszi figyelembe az idői tényező szerepét az elrejtés + keresés között
- habituációs vizsgálat alapján:
4,5 hónapos gyermek is képes tárgyállandóságra !
A konzerváció kapcsán
Piaget feladata szintén kritizálandó –
hiszen a gyermek válaszát befolyásolja nyelvi képessége is
változtattak az eredeti feladaton :
ha két kupac játékot két sorba tettek + „ezek az én katonáim, ezek a tieid. Kinek van több?”
Információfeldolgozási megközelítés kritikája:
Piaget feladatai az információfeldolgozó készségekből nem különítik el a döntőeket, melyet a
feladat mérni akar.
+ bírálják a fejlődési szakaszok meglétét is (a fejlődés ugrásának látszata csak illúzió)
Tudásmegszervezési megközelítés kritikája:
gyermekek+ felnőttek ugyanolyan kognitív folyamatokkal, készségekkel rendelkeznek, de a
felnőtt tudása kiterjedtebb = tények halmaza + szerveződése más
+ Piaget nem vette figyelembe, hogy a konzerváció kialakulása feladattól függően változó lehet – adott területről tudás függvényében
Þ művelet előtti szakaszban a gyerekek már el tudnak tekinteni a vizuális megjelenés drámai megváltozásától
+ konzerválni képesek = megtanulták, hogy egy tárgynak egy láthatatlan, de lényegi meghatározója ugyanaz maradt
Szociokulturális megközelítés kritikája
Piaget : a gyermek + környezete kölcsönhatása fontos, de a tágabb társadalmi, kulturális környezetnek nem tulajdonít szerepet ( a gyermek egyedi dolgokat tanul)
Kultúrantropológusok: a gyermek a kultúrába érkezik, így azon keresztül kell látnia a világot.
ERKÖLCSI FEJLŐDÉS - PIAGET ÉS KOHLBERG ALAPJÁN
Alapproblémája : hogyan alakulnak ki a kisgyermek számára a társas- társadalmi léthez szükséges szabályok
Az erkölcsi fejlődés elméletei:
1. Pszichoanalízis
erkölcsi fejlődés alapja : - szülőkkel azonosulás révén szabályok interiorizációja (= belsővé tétel)
- a személyiség összetevőinek belső harca =
id (=ösztönök) és szuperego (=felettes én, „lelkiismeret”) harca
® szuperego szerepe kiemelt ! – ez a személyiség morális összetevője
feladata: elfogadhatatlan impulzusok ellenőrzése, egyén vágyai, kielégülési törekvései
korlátok közé szorítása
működésmódja : a szülői autoritás külső tilalmai, szabályai azonosulás + interiorizáció
eredményeként belső tilalmakká, viselkedési szabályokká válnak
ego feladata: a két személyiségrész dinamikájának kiegyenlítése, működésének
összehangolása = ha az illető mégis megteszi a tiltott dolgot – bűntudat, szégyen
2. Behaviorizmus:
erkölcsi fejlődés alapja : - külső modellek megfigyelése
- szülői jutalmazás és büntetés
- tanulás szerepe kiemelt !
hogy a tapasztalatokból végül mit sajátítunk el,
befolyásolja: - figyelmi képesség, motiváció , megőrzés folyamatai
3. Humanisztikusok
erkölcsi fejlődés alapja : minden egyénben eredendően benne rejlő potenciális
önmegvalósítási lehetőségek ®
erkölcsös magatartás feltételei külső beavatkozás nélkül, spontán alakulnak ki.
hasonló elképzelés - (Kagan : )veleszületett erkölcsi érzékkel rendelkezünk
elméletének alapja : a környezet által nyújtott információ kevés, hézagos a teljes erkölcsi
viselkedés megtanulásához
veleszületettséget alátámasztó vizsgálati eredmények:
* normativitás első jelei már 2 éveseknél megfigyelhetők –
ellenszenvvel, feszültséggel tekintenek ismerős, de sérült tárgyakra
* 17-18 hónapos kortól egyértelmű viselkedéses jele van, hogy a gyermek tudja, ha
szabályt sértett pl. figyeli anya arcát
veleszületettség kritikája : bináris kód—„tedd!”, „ne tedd!”
közvetítik ezeket a szülők arckifejezése, hanghordozása, gesztusai ® mindig kommentálják
4. erkölcsi szabályok társadalmi eredetűek:
- alapvetően a társadalom, a kultúra határozza meg, mit tart követendő, betartandó szabálynak
- az erkölcsi magatartás az identitás része, aktív egyéni befogadás eredménye is =
erkölcsi elvek a személyiségbe nemcsak internalizálódnak, hanem integráció történik
= részben megtartja, részben átformálja az erkölcsi elveket.
hasonló elképzelés :- (Edwards : )erkölcsi szabályok intuitívek, adott kultúrától függetlenek
(kérdésekkel, ellenállással, kérdésekkel övezve sajátítja el felnőttek szabályait)
ennek fejlődésmenete : kicsik- figyelmen kívül hagyják a szülői kérést
idősebbek – verbálisan tiltakoznak
később – hevesebb indulati reakciók – sír, földhöz csap valamit
majd – kifogást, mentséget keres,
5. Kognitív elméletek
erkölcsi fejlődés alapja ® nem személyiségének belső harcai + nem a családi modellhatások, szülői befolyás alátámasztója: erkölcsi szabályok ismerete nem jelenti egyben azok igazi elsajátítását, sem az
erkölcsös viselkedést
PIAGET elméletének alapja : erkölcsi szabályok, szociális konvenciók ismerete, megértése megfelel a kognitív fejlődés általános szintjének.
I. Szabálymegértés fejlődésének szintjei - játékszabályok
Piaget vizsgálati módszere : színes golyókkal játszó gyermekek
1. művelet előtti szakasz kezdetén : 3 –4 év
-párhuzamosan játszanak – együtt vannak, de külön tárgyakat megosztva játszanak társas
szervezettség nélkül
-minden gyermek a saját szabályait követi
(némi szabályszerűség van, de gyakran önkényesen váltogatja)
nincs kollektív, közös cél pl. együttműködés, versengés
® motoros szabályok ideje
2. művelet előtti szakasz végén : 5 – 7 év
-kötelezően követendő szabályok – ezeket abszolút erkölcsi parancsokként követi
-felsőbb tekintély hozta létre – szülők, Isten
-szabályok : állandó, szent,
® kényszerszabályok ideje
-hit az erkölcsi realizmusban= előre meghatározott, állandó szabályok vannak
-úgy mint pl. gravitáció törvénye
-a szabályok megszegése büntetendő
3. konkrét műveletek szintje : 7 – 11-12 év
-szabályok : társas konvenció eredménye, megegyezés kérdése,
-de önkényesen változtatható, ha abban mindenki egyetért
-nincs erkölcsi realizmus, állandóság
® racionális szabályok ideje
4. formális műveletek szintje : 11–12 évtől
ideologikus gondolkodás = tágabb társadalmi kérdéseket céloz
- társadalom felé fordul – játékszabály is megfelel a társadalmi valóságnak
- fogalmi szint bekapcsolódik
- szabályok már eszközévé válnak a játéknak
II. Ítéletrendszerek fejlődésének szintjei :
Piaget vizsgálati módszere : történet-párokat mond gyerekeknek, kérdése: Melyik rosszabb
eredmény : 3 - 8-9 év: erkölcsi realizmus ideje
= nem tud különbséget tenni objektív és szubjektív valóság közt, számára csak az
objektív valóság létezik
® szándékot nem veszi figyelembe : következmény-etikát követ csak
III. Erkölcsi fejlődés szakaszai
1. 10 – 12 évig : heteronóm erkölcs
= más által létrehozott törvények fontosak, átvett erkölcsi szabályok megváltoztathatatlanok
alapkritériuma : felnőtt tekintélye
Eisenberg vizsgálata : heteronóm erkölcs lényege:
3-5 éves gyerekek nem észleltek különbséget a kérés, ill. felszólítás között
sem az engedelmesség irányában, sem az utólagos indoklásban
2. kb. 12. évtől : autonóm erkölcs
= a szabályokat nem engedelmességből, hanem belátásból kell követni
kettős erkölcs jellemzi = másképpen tart be szabályokat felnőttekkel és kortársakkal
autoritás kényszere, szabálybetartás alapja : meggyőződés
Piaget kritikája :
- morális normák elsajátításának hátterében mellőzi az azonosulás, internalizáció szerepét
- csak 6 –12 év közti időszakra koncentrál
- nem vesz figyelembe egyéni, nemi, kulturális különbségeket
- nem vesz figyelembe szabályok közti apróbb különbségeket sem
KOHLBERG
Piaget nézeteit kiterjeszti serdülő + felnőttkorra is
Alapkérdése : léteznek-e az erkölcsi ítéletalkotás fejlődésének egyetemes szakaszai
Vizsgálati módszere : erkölcsi dilemmákat történetben fogalmaz meg
erkölcsi ítéletek fejlődésének szakaszait :
I. Prekonvencionális erkölcs kb. 10. év
a gyermek hedonisztikus szemléletmódja döntő – a cselekedeteket azok kellemes, vagy kellemetlen következménye alapján ítéli meg
1. Büntetés orientáció = szabálykövetés a büntetés elkerülése érdekében
2. Jutalom orientáció = alkalmazkodás a jutalom, jóindulat érdekében
II. Konvencionális erkölcs kb. 20-as évek
az egyén morális törekvése: megfelelni a család és a társak igényeinek
1. Jógyerek -orientáció = alkalmazkodás mások helyeslése érdekében
2. Tekintély –orientáció = törvények, szabályok betartása azért fontos, hogy elkerülje
tekintély helytelenítését
III. Posztkonvencionális erkölcs kb. 30-as évek
elismert, elfogadott erkölcsi elvek szerepe kiemelt, autoritástól függetlenül
1. Társadalmi szerződés –orientáció =
azért követi ezeket a személy, hogy megőrizze a társak tiszteletét + így önbecsülését is
2.Etikai elv –orientácó = saját választású etikai elvek által vezérelt cselekvés,
célja az önvád elkerülése
Kohlberg nézete a szakaszokról : 3-4 évtől 16-17 évig lefedi az erkölcsi fejlődés menetét
10 éves korig mindenki az I. szinten van !
I. szakasz megfelel a művelet előtti gondolkodás
II. szakasz a konkrét gondolkodás
III. szakasz = formális gondolkodás szintje
a felnőttek kevesebb mint 10 %-a jut el a 6. szintre !
Kohlberg kritikája :
túl férfiközpontú
Piaget és Kohlberg elméletének összehasonlítása
Mindkettő szerint : az erkölcsi fejlődés menete az abszolutisztikus ítéletektől halad a relativizálódás felé
Különbségük :
1. az erkölcsi elvek forrására vonatkozóan -
Piaget – erkölcs forrása a felnőtt társadalom,
szabályokat, jóra való törekvést együttműködés hatására sajátítjuk el
Kohlberg – erkölcsi elvek univerzálisak
2. az erkölcsi fejlődés kezdetére vonatkozóan –
Piaget – kiindulópontnak a szabályok + autoritás tiszteletét tekinti
Kohlberg a kezdet szerinte: naív hedonizmus
10 éves korban :
Piaget szerint közel állunk a morális gondolkodás legmagasabb szintjéhez
Kohlberg szerint végleges morális szint csak kb. 16-17. évre alakul ki
ERIKSON PSZICHOSZOCIÁLIS FEJLŐDÉSELMÉLETE
Az elmélet alapja, elnevezésének okai
- a személyiségfejlődés menetét pszichoszociálisnak tartja, mert
különböző életszakaszokra jellemző szociális viszonyok határozzák meg a pszichológiai fejlődést ® egyén + társas környezete közti interakció
célja: szociális konformitás, adaptáció
- epigenetikus modell, mert
--a fejlődést egész életen át tartó
-- előre meghatározott, egymásra épülő lépcsőfokokon keresztül halad –
-- minden lépcsőfok válságforrás,krízisek
--minden szakasz az előzőek megoldására épül
(krízisek = olyan fő életfeladatok, melyet az egyénnek teljesítenie kell a következő szakaszba
lépéshez )
Freud hatása az elméletre:
Erikson: Freud tanítványa – többmindent átvett de alapjaiban különbözik
átvette azonban: - kisgyermekkor meghatározó szerepét a személyiség alakulásában
- id- ego- szuperego harcát a személyiség dinamikájában
- tudattalan késztetések szerepét
- pszichoszexuális fejlődéselmélet szakaszait
Erikson elmélete szerint az élet fő témája: identitás keresése = énazonosság
én+ társas világ viszonyáról alkotott viszonylag stabil mentális kép
egész életen át alakul, formálódik, különböző szakaszai vannak.
Az egyes szakaszok:
1. bizalom az ősbizalmatlansággal szemben 0 – 1,5 év
háttere: Freud orális szakasza ® száj szerepe -szopás
csecsemő számára az ősbizalom élményének alapja : gondoskodnak róla, jót tesznek vele,
nyugalom veszi körül – anya táplálási módszere kiemelt fontosságú
Þ mindezekben kritikus: anyában megkapaszkodás lehetősége (Hermann Imre)
önmeghatározás alapja ekkor: „az vagyok, amit adnak nekem”
ősbizalom megnyilvánulása: képes harag nélkül kiengedni látóteréből az anyát
+ képes várni, amíg visszajön
kritikus szakasz: - fognövekedés, mozgásfejlődés
- szopás megszűnése a totális komfortérzés végét jelenti
normális fejlődésmenet esetén kialakul :
bizalom, optimizmus, szeretet, hűség, hit, remény alapjai – ősbizalom, optimizmus
patológiás fejlődésmenet esetén :
bizalmatlanság, depresszió, skizofrénia, pszichotikus zavar alapja
2. autonómia a szégyennel és kétellyel szemben 1,5 – 3 év
háttere: Freud análmusculáris szakasza ® ® izomrendszer összehangoltsága szükséges
- akaratlagos ürítés és visszatartás
-képességei Þ elengedés – megtartás, visszatartás - kibocsátás szabályozása kiemelt
-eredménye: önuralom megszerzése, autonómia, önkontroll ®
-önmeghatározás alapja ekkor : „az vagyok, amit csinálni akarok”
-cél: mindent a megfelelő erőráfordítással ragadjon meg ill. engedjen el
-szülők felelőssége kiemelt – bátorítson önállóságra + védelmezzen is
-tilos: ürítéssel kapcsolatban gyanakodnia, megszégyenítenie, nyíltan ellenőrizni
szégyen = saját én elleni harag
alapja= kiszolgáltatottság, kisebbségi érzés
kétely = gyermek bizonytalan, kételkedik
normális fejlődésmenet esetén kialakul :
önkontroll, önállóság, megfelelésérzés, akarat, kompetencia
patológiás fejlődésmenet esetén : szégyenérzés, gátlásosság, kételkedés saját képességekről
kényszer, paranoia alapja
3. kezdeményezés a bűntudattal szemben 3 – 6 év
háttere : Freud fallikus szakasza ® Ödipális konfliktus kiemelt
ezen időszak fő történései még:
- jelentős mozgásfejlődés – elérhető célok köre végtelennek tűnik
- nyelv fejlődése – kérdezősködik
- szerepeket sajátít el – általuk erős a kezdeményezés a célokért
Þ felerősödnek: meghódítás, közelebb férkőzés, megszerzés folyamatai
mindezek az anya ill. apa ellen irányulnak fantázia-szinten
® önmeghatározás alapja ekkor : „az vagyok, akinek el tudom képzelni magam”
lányok: „péniszirigység” – féltékeny, rivalizál
fiúk: kasztrációs komplexus – fél, hogy így bűnhődik apával szembeni fantáziái miatt
következményük : bűntudat, túlzott önkorlátozás
normális fejlődésmenet esetén kialakul :
kezdeményezés, tervek, teljesítménynek öröm, rivalizáció, szerepek
patológiás fejlődésmenet esetén :
saját kezdeményezési törekvései és függetlenségi kísérletei miatt bűntudat, visszahúzódás, esetleg túlkompenzáció = túlzott rámenősség, kezdeményezés
4. teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben 6 év – pubertásig
háttere : Freud latencia szakasza –
eddig belső forrongás fölött kellett uralmat szerezni
most erélyes ösztönök szunnyadnak a pubertás viharai előtt
ezen szakasz fő történése: iskolába kerülés ® intellektuális tevékenység vágya, alkotásvágy
+ realitás felé fordulás
® önmeghatározás alapja ekkor : „az vagyok, amit megtanulok”
normális fejlődésmenet esetén kialakul :
teljesít, kompetensen, hatékonyan gyakorolja a felnőttek + társak által becsült képességeket
patológiás fejlődésmenet esetén : alul-,vagy túlértékeli képességeit + kapcsolat nélküliség
5. identitás a szerepdiffúzióval szemben : pubertás időszaka
háttere : Freud genitális szakasza ® nemi érés szerepe kiemelt
Erikson: döntő kérdés ekkor- Ki vagyok én a világban ?
pályaválasztás, párválasztás + identitás kialakítása kulcsszerepű
énidentitás meghatározását segíti : - valahová tartozás tudata
- ideálkeresés
identitás = Erikson szerint: személyiség érzése, bizakodása, hogy belső létének egysége és
folyamatossága mások számára is megfelel az egység és folyamatosság érzéseinek
normális fejlődésmenet esetén kialakul :
személyes identitás egy csoport részeként, saját magáról mint egyedi személyről alkotott egységes kép
patológiás fejlődésmenet esetén : összezavarodik, ki ő és mit akar életében
Marcia: 4 identitásszint alakulhat ki –
1. identitás elérése = átesett identitáskrízisen, majd elköteleződött egy maga számára
kialakított ideológiai álláspont mellett
2. korai zárás = megkérdőjelezés nélkül fogad el ideológiákat, korai elköteleződés
3. moratórium = éppen identitáskrízist átélők
4. identitásdiffúzió = nem tud elköteleződni semmi mellett
6. intimitás az izolációval szemben fiatal felnőttkor
lényege : pszichoszexuális fejlettség, intimitásra képesség, megbírkózás az odaadást igénylő
helyzetekkel ® önmeghatározás alapja ekkor : „az vagyok, amit szeretek”
+ pályaválasztási elköteleződés
intimitás feltétele: identitás kialakítása
normális fejlődésmenet esetén kialakul :
intim elköteleződés, szoros, tartós kapcsolatra képesség
pályaválasztás
patológiás fejlődésmenet esetén : magány, elszigetelődés
7. alkotóképesség a stagnálással szemben felnőttkor
- lényege : következő generáció létrehozása, szülői felelősségtudat kialakítása
- önmeghatározás alapja ekkor : „azok vagyunk, akik felelősek vagyunk”
- alkotás, önmegvalósítás szerepe kiemelt
- generativitás= alkotóképesség jellemző
- Jung szerint élet-közepi válság, forduló ideje- megkérdőjeleződnek eddigi
tevékenységek, új célokat talál
normális fejlődésmenet esetén kialakul :
önmegvalósítás, tevékeny a munkában+ családdal törődés
patológiás fejlődésmenet esetén : tespedés, stagnálás
vagy pszeudointimitás ® hosszabb távon a kapcsolat bomlásához vezet
8. énintegritás a kétségbeeséssel szemben időskor
lényege: a személyiség egységének, folyamatosságának érzése, nincs önmagán kívüli része
normális fejlődésmenet esetén kialakul :
(munka, barátság, szerelem) önmagával és a külvilággal is, élettel megelégedettség, beteljesülés érzése
® önmeghatározás alapja ekkor : „az vagyok, ami fennmarad belőlem”
patológiás fejlődésmenet esetén : integráció hiánya ® kétségbeesés, halálfélelem, életúntság
az individuális életerő ismérvei:
bizalom, hit, akaraterő, célirányosság, hozzáértés, hűség, szeretet, gondoskodás, bölcsesség
ISKOLAÉRETTSÉG
Iskolaérettség fogalma helyett megfelelőbb lenne: iskolára való alkalmasság –
Magyarország: kezd egyre későbbre tolódni – ma már 7 év az általánosabb
(a személyiségfejlődésben is 7 éves ciklusokat állapítottak meg)
Az iskolaérettség kritériumai – (szintén különböznek az egyes országok iskolarendszerének
megfelelően )
1. Testi alkalmasság
fejeződjön be az első alakváltozás=
testalkat minőségi változása, a testarányok fejlettebb formája
® orvosi vizsgálat is megelőzi az iskolába kerülést
2. Helyzetmegértés
= tudja, érezze, hogy az eddigiekhez képest valami új kezdődik és ez sokáig fog tartani, de a végén a megtanultak segítségével belőle sofőr lesz, vagy pilóta (vagy más)
® iskola helyzetét tudja elkülöníteni az óvodától globálisan, tevékenységének és viselkedésének részleteire is kihatóan
3. Szándékos és tartós figyelemre való képesség
= legyen monotóniatűrése, képes legyen összpontosításra, az egy helyben megülés képessége is szempont
összefügg nagyobb kitartással
valóságfunkció, valóságelv
4. Feladattudat
= tekintéllyel rendelkező személyek által kijelölt feladatok elvégzését minden más tevékenységnél fontosabbnak tartsa
5. Teljesítmény igénye
hosszabb távú motiváló erők is hatnak – ahhoz, hogy valamit létrehozzon, készséget, tudást kell szereznie
segíti megvalósulását : 6 év- intellektuális érzelmek megjelenésének ideje = tudás öröme
ehhez szükséges szülői magatartás:
- támogassa a gyermek iskolavárását, lelkesedését ne nyomja el,
- lelkesítsen
- közösen látogassanak el az iskolába
- - adjon egyszerű feladatokat a gyermeknek
6. Értelmi érettség
gondolkodás érzelmi telítettsége csökken, indulattalanodik
7. Érzelmi érettség
- önfegyelem, akarat = vágykielégítés háttérbe kerül, késleltetni képes vágyak kielégítését
elvárások, megbízások kiemelt szerepe
- intellektuális érzelmek megjelenése
- saját tevékenységét kívülről is figyelni kezdi,
8. Szociális érettség
társkapcsolatok átalakulnak, egymáshoz való viszony tartalmasodik
6-7 év: átpártolás időszaka = egyre fontosabbak a kortársak és távolodik szülőktől
Az iskolaérettség vizsgálata (- már nem a Mérei-könyv feladatai használatosak)
I. Csoportos vizsgálat
megfigyelési szempontok:
a gyermek elválása édesanyjától, beilleszkedési készsége, feladattudata, fáradékonysága, motiválhatósága, szorongása stb. egyéni jellegzetességek
1. Ábrázoló kifejezőkészség vizsgálata
Megfigyelési szempontok: domináns kezesség, ceruza-fogás, nyomaték, vonalvezetés, testtartás, a munka színvonala , javítgatások, izzadás stb. egyéni jellegzetességek
Feladatai: - Emberrajz
2. Munkaérettség vizsgálata
Megfigyelési szempontok: feladattudat és –tartás, szerialitás megtartása, tévesztések helye, jellege stb.
Feladata: Szegélydísz
3. Mennyiségfogalom vizsgálata
Megfigyelési szempontok: feladattudat és –tartás, önállóan dolgozik-e, vagy csak más munkáját követi
Feladatai:
- Szimultán felfogás és reprodukálás
- Akusztikus felfogás és reprodukálás
4. Emlékezet vizsgálata
Feladatai: - Vizuális emlékezet
- Verbális emlékezet
II. Egyéni vizsgálat
Lehetőséget nyújt az előzőekben bizonytalannak tapasztalt területek újabb vizsgálatára, teljesítményszorongás oldására + csoportos vizsgálati helyzetben leírtak további megfigyelésére
1. Gondolkodás vizsgálata
Feladatai: - Általános tájékozottság
- Problémamegoldás = bizonyos szituációkban mit tenne
- Analógiás gondolkodás Pl. A kutyának szőre van, a madárnak …
- Kauzális gondolkodás = egy történetet megjelenítő három képet a történés időrendjébe
- Analitikus-szintetikus gondolkodás = megadott mintát kell kirakni mozaikkockákból –
2. Beszédkészség vizsgálata
Feladata: Képleírás = megadott képről kell mesélnie
3. Megfigyelőképesség és emlékezet vizsgálata
Feladatai: - Mondatismétlés = 36 szótagos mondat visszamondása
- Mechanikus számismétlés = 4 tagú számsor visszamondása
- Formaemlékezet és reprodukció = 4 pálcikából kirakott 3 féle minta önálló összeállítása
4. Mennyiségfogalom vizsgálata
A kapott eredményeket fontos megbeszélni a szülővel, nehogy a gyermeket „büntesse” a vártnál esetleg gyengébb teljesítményéért.
A SERDÜLŐKOR
Kritikus fejlődési szakasz- Erikson fejlődési krízisnek nevezi
= életszakaszok periódusai, amikor dinamikus változások zajlanak le
pl. ödipális kor (3-6 év), serdülőkor
Caplan: a krízis lélektanilag kritikus állapotot jelent, mert fenyegető közelségben van,
kénytelenek vagyunk szembenézni vele, nem lehet elkerülni,
a krízis szó görög eredetű, jelentése: döntés
Krízisek hatása:
1. készenléti állapot, szorongás- meglevő problémamegoldó eszközök mozgósítása
2. ha nem vezet eredményre- új eszköz keresése
3. ha ez sem jó- hibás problémamegoldó kísérletek önálló életre kelnek
4. ha ez sem hatásos- személyiségzavar, regresszió, destruktív magatartás (agresszió,
öngyilkosság)
® korábban érvényes egyensúlyi helyzet drasztikus felbomlása
Kretschmer: pubertás-krízis első leírója
= testi-lelki serdülés egyensúlyzavara következtében megjelenő nyugtalan, passzív állapot, az illető elfordul a világtól, csapongó hangulat, bizarr gondolkodás, beilleszkedési zavar jellemzi
ma a pubertás-krízis jelentése:
a fejlődés eddigi menete megtörik, a további fejlődés iránya pedig kétségessé válik
® nem betegség, hanem átmeneti zökkenő, labilitás a fejlődés útján
A serdülőkor kezdete
-nagy a szórás, kb. 13-15 évtől 18 éves korig,
- akceleráció előbbre tolta a kezdetet – egyes etnikumok esetében szintén korábbra tevődött
Pubertás = nemi érés testi folyamata ®
kezdete biológiailag és pszichológiailag is ehhez kapcsolódik
1. Biológiailag : kezdet az első pollúció, ill. az első menstruáció
nagy hormonális változások, másodlagos nemi jellegzetességek kialakulása
testarányok megváltozása, küllem változása
2. Pszichológiailag a pszichoszexuális fejlődés befejező szakasza
az intimitás, lelki közelség, mint a tevékenységek fő tartalma jelentkezik-
megváltozik a gyermek viszonya környezetéhez
-érzelmileg : intim kapcsolatba lépni tudás az önálló én sérülése nélkül
érzelmi leválás a szülőkről, a felnőtt identitás kialakítása
fejlett konfliktusmegoldó technikák elsajátítása
-intellektuálisan :a gondolkodás eltávolodik a konkréttól, fokozott intellektuális érdeklődés, előtérbe kerül a fantázia, kreativitás
A serdülőkor fő feladatai
1. Szülőktől való érzelmi függetlenedés, leválás
Családtípusok: - túl szoros család leküzdhetetlen akadályt állít, elzár a külvilágtól
- túl laza család nem formálja a megküzdési technikákat, nem biztosít terepet az identitás
formálására, az érzelmek és a kapcsolat áthangolására
Problémaforrás: a szülői pár feladatvesztett lesz, válások gyakoribbak
Leválás típusai: - túl sima leválás problémája: korai felnőttkorra tolódnak a konfliktusok,
nem történik leválás
2. Énidentitás kialakítása, pszichoszexuális identitás elérése:
azonosulás a nemi szereppel, szexuális késztetések integrálása a személyiségbe
a szülők által teremtett identitás veszít erejéből, megkérdőjeleződik
párkapcsolati próbálkozásokon keresztül formálódik+ szex. bizonytalanságok, másságok +alap.
3. Felnőtt szerepre való szocializáció
= pályaválasztás, a jövendő felnőtt szerep egyeztetése a saját identitással, a jövendő felnőtt lét
társadalom által kínált paramétereinek valamilyen elfogadása akár kritikával
probléma lehet: teljes elutasítás, terv nélküliség, a társadalomba beilleszkedés elutasítása, a
társadalom által kínált értékek elvetése
A serdülőkori feladatok végrehajtásának fő problémái
- gyermekkor traumatikus történései túlérzékennyé tesznek bizonyos irányban
- családi egyensúlyzavarok, melyek gátolják a függetlenedési folyamatot,
- kortárscsoport, szubkultúra ellentétes elvárásai
- a változások során szélsőséges megnyilvánulások, gyors változások
A fő feladatok megoldásmódja alapján meghatározható típusok
1. az érzelmek visszavonása családon kívüli személyre- felnőtt, osztálytárs
alapja: különbözőség vagy rejtett hasonlóság
2. érzelmeket az ellentétére fordítja –szülők hibáira figyel, ezeket az egész felnőtt világra kiterjeszti
3. érzelmeket saját magára vonja vissza – nárcizmus, regresszió alapja
gyanakvó, sértődékeny, családjától elhidegül
4. ellenáll serdülés folyamatának és kisgyermekkori érzelmi helyzet –saját fantáziavilágban él
Serdülők főbb elhárító mechanizmusai
1. intellektualizmus
2. aszkézis = eszmék, ideák felé fordul
+ Blos: uniformizmus = kortársakra hasonlításra törekvés
Problematikus pszichés megnyilvánulások serdülőkorban, vészjelek
1. Kisgyermekes –
gyermekkori attitűdökhöz ragaszkodás, nem akar felnőni, felnőtt szerepet vállalni
2. Túl felnőttes –
merev, túlkontrollált viselkedés, saját igazi gondolatoktól, érzésektől való félelem
3. Kortárskapcsolatok elégtelensége –
nincsenek kortárskapcsolatok, magányos, vagy csak fiatalabbakkal barátkozik
csak kognitív funkciókat hagyják fejlődni
4. Túlzott kötődés a szülőkhöz –
még mindig a szülők a legfontosabbak, leválási folyamat akadályozott
5. Érzelemtelenség, közömbösség –
nem tudja érzelmileg megélni, ami vele történik +kifejezni érzéseit
6. Problematikus jövőre irányultság –
gátolt, ha a család nem ad jó eszközöket a szorongás elhárítására ® elönti a szorongás
aggódik saját fejlődésével kapcsolatban vagy irreális tervei vannak
7. Vonatkoztatások megjelenése, képzelet és valóság bizonytalanul különül el –
túlságosan érzékeny kritikára, szenzitív túlértékelés, gyanakvás jellemzi, bizalmatlan,
túlzottan énvonatkozású
8. Bénító, félelemkeltő gondolatok, fantáziák –
semmire sem képes, nem tud semmit megcsinálni, alkalmatlan
9. Cselekedetek, gondolatok idegenné válása –
mintha nem ő irányítaná, akarattól függetlennek éli meg ezeket
Krízisek serdülőkorban
1. Teljesítménykrízis
addig megszokott teljesítmény, eredmények hirtelen leromlanak, a teljesítéssel való
kapcsolat megváltozik
okai lehetnek: - rejtett dac valamelyik szülővel
-félelem az azonosítástól a sikeres szülővel, ha az számára más okból nem elfogadható
- ellenállás a túl teljesítmény-centrikus szülőkkel
- túl alacsony réteghelyzetű szülők gyermeke visszariad, hogy felülmúlja szüleit
- önértékelési zavar,
2. Autoritáskrízis
Mindenfajta tekintély elleni lázadás
– tárgya lehet: szülő, pedagógus, de minden felnőtt is
megnyilvánulásai:
- öltözködés szokatlan, rendetlen
- teljesítményproblémák, elhanyagolt tanulás
- viselkedésproblémák, szabályszegések- szökés. csavargás
- társadalmi értékek elutasítása
- beilleszkedési problémák
- szélsőséges csoporthoz vonzódás, drogfogyasztás, alkohol
háttérben: - család szétesett (nyíltan vagy rejtetten szétesett), zaklatott
- brutális szülő, negatív azonosulási minták
- túl szoros, „fogva tartó” környezet
- érzelmi elhanyagoltság
3. Szociális gátlás, beilleszkedési zavar
-szociális fóbia enyhe megnyilvánulása életkori sajátosság is lehet
-nagyobb társaság, közösség előtt nem mer megszólalni, nehezen nyilvánul meg
-csoporthelyzetben, szégyenlősség, önértékelési problémák + szorongás,
-hatása eredményezhet: - visszahúzódást, kortárscsoportban rossz pozíciót, - párkapcsolati zavarokat, kudarcot, önértékelési problémákat
4. Identitáskrízis
az én-azonosság sérült mind a vágyott és megvalósult szerepeket, mind a szexuális szerepet, sikert, mind a kortársak közti helyzetet illetően
alapja: szülővel azonosítástól, felnőtt szerep vállalásától félelem + szex. identitás zavarai
Serdülőknek segítés főbb pontjai
a segítőtől mélyebb bevonódást vár, de fontos a keretek, határok megtartása
+ a segítő irányítson
(ezekkel a serdülőnek úgyis problémái vannak)
konfliktusmegoldó stratégiák felnőtt módjának megtalálásában kell segíteni
fontos az énerősítés –jó megoldásmódjait dícsérni
+ magázódás már kb. 15 évtől segíti színvonalasabb megoldásait
nagy segítséget jelent a serdülőnek is, ha ún. fókuszmondatot tud megfogalmazni saját
problémájáról – ehhez óvatos külső segítség szükséges
pl. azért nem szereti őt senki, mert ő nem hagy teret másoknak
IFJÚKOR ÉS FELNŐTTKOR. AZ ÉRETT SZEMÉLYISÉG
egész életen át tartó fejlődés elképzelése a 80-as évektől kezdett a köztudatban elterjedni és
szerepet kapni + Európai Unió mostani programjában egy külön alpontot kapott az
„egész életen át tartó tanulás” szerepe
a fejlődéslélektan történetében –
50es évek: gyerekek állnak középpontban
70es évek: harmincas évek kutatása terjed
80as évektől foglalkoznak az öregebbekkel is –
háttere: idősebb korosztállyal való kapcsolat megváltozása, pl. egyre tömegesebbek külön
nekik szóló fogyasztási cikkek, kozmetikumok –
bár ezek célja alapvetően az öregedés leállítása, mintha nem lenne szabad öregnek
mutatkozni
történelem folyamán jelentősen változott az idősebbekkel kapcsolatos beállítódás –
- régebben időskor = bölcsesség, igazságosság, bölcs ítélethozatalra képesség
pl. görög drámákban karban öregebbek voltak csak, Vének Tanácsa stb.
- 2. világháború után az idősebbeket már tájékozatlanabbnak tartják,
nem tud lépést tartani a hirtelen gazdasági-technikai robbanással
A felnőttkor szakaszai -
1. modell : Levinson – 40 különböző foglalkozású és társadalmi rétegű férfival hosszú,
alapos interjú
célja: életút általános jellegzetességeinek meghatározása –
Jungnak megfelelően a felnőttkori fejlődést szerinte belső pszichés mechanizmusok
irányítják = az egyén nagybetűs álmai megvalósítására törekszik
ehhez vezető út fokozatosan épül ki
a felállított szakaszok :
1. 20as évek eleje : átmeneti időszak, a családból való kiválás első lépései
kb. 3-5 évig tart
2. belépés a felnőttvilágba : önálló élet kezdete, felnőtt barátságok, szexuális kapcsolatok,
munkahelyi tapasztalatok időszaka, karrieralakítások kezdete
3. 30as évekbeli átmenet, majd megállapodás : korábbi élet- és karriertervek felülvizsgálata,
elvetése vagy módosítása, majd megszilárdulása
4. önállósági törekvés a 30as évek közepén : a férfiak jelentős részénél megjelenik-
úgy érzik, nem eléggé önállóak
5. életközepi válság : alátámasztást nyert Jung meghatározása
= életút közepe táján megkérdőjeleződnek addig elért célok, életvitel
6. középkor idején : az életet új alapon kezdik vizsgálni- mások jólétével való törődés
kiemelkedik
2. modell : Gould – pszichiátriai betegek kezelése során szerzett tapasztalatokra alapoz
® felnőttkori fejlődés alapja a befejezetlen gyermekkor,
ennek irracionális félelmei és elgondolásai kísérik egész életen át
3. modell : Loevinger – az én felnőttkori fejlődésének modellje
-az én fejlődésének menete az ösztönök zabolálatlan kifejeződésétől
-a társadalmi szabályok elsajátításán, belsővé tételén keresztül
-a szabályok felülvizsgálatáig, az egyéni különbségek iránti toleranciáig vezet
szakaszai :
preszociális, szimbiotikus, impulzív, önvédő, konformista, lelkiismeretes-konformista,
lelkiismeretes, individualista, autonóm, integrált
legmagasabb szintje tehát : integráltság, mások nézőpontjának tisztelete –
erre az emberek többsége már nem jut el
A személyiségvonások kontinuitása az élet folyamán:
- életút közepi válság nem igazolódott, mert neurotikusság skálájában egyetlen életkorban
sem mutatkozott jelentősebb kitörés
- az sem igazolódott Jung nézetei közül, hogy az élet második felében a személyiség korábban
elfojtott, rejtett oldalai (=árnyékszemélyiség) aktivizálódik,
mert ekkor negatív összefüggést kellett volna kapni egy adott személyiségvonás
korábbi és későbbi megnyilvánulásában
®személyiségváltozók stabilak maradnak az élet folyamán
DE ez csak 20-30 éves kor után stabilizálódik teljesen, mivel ekkor zárul le két jelentős
alkalmazkodási feladat : pályakezdés + társválasztás, melyek még a korábbi időszakhoz képest jelentős hatással vannak a személyiségre
a megjelenő érzéseket, indulatokat befolyásolja:
- fiatalokkal való kapcsolattartás – van-e családja
- előző életkörülményekkel való elégedettsége
- rugalmasság képessége
1. konstruktív típus = tartós munkaviszonyra, aktív munkavállalásra törekszik
háttere: tartós munkaviszony, anyagi kiegyensúlyozottság
2. függő típus = kiegyensúlyozott, de passzív
saját családjára, ismerőseire hagyatkozik, elvárja a gondoskodást tőlük,
kevésbé törekszik önálló, aktív feladatvállalásra
háttere : korábban is hárította a felelősséget, új kapcsolataiban tartózkodó,
gyakorlatiasság hiánya jellemezte
3. védelembe vonuló típus = megállíthatatlanul gondoskodik magáról, tétlenségtől fél,
visszautasítja a segítséget másoktól
háttere: erős kötelességtudat, teljesítménycentrikusság
4. rosszindulatú csoport = ellenséges indulatok környezet felé is, saját kudarcukért
környezetüket okolják, előítéletes, gyanakvó, nem bízik segítőkben
pl. alacsony jövedelműekre jellemző
háttere : sok kudarc, szeretethiány, rossz anyagi ellátottság, képzetlenség,
mindig elégedetlenek voltak + nem tudtak kitörni
5. öngyűlölő csoport = önmaga ellen irányított agresszió, önvádló, csalódott,
lehangolt, csalódott
háttere: boldogtalan családi élet, szülők iránt ambivalens érzések, saját
feleslegességének érzése
A segítés lehetőségei :
- minél tovább megtartani saját családja közelében, vagy társkapcsolatban – magány ellen
- nyitottságának, alkotói tevékenységének támogatása, serkentése –
érezze konkrét, tárgyiasult formában is, hogy képes még létrehozni valamit, hagyni
maga után nyomot
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése