Családjog
Tartalom:
I. Házasság
II. Család
III. Szülői felügyelet
IV. Gyámság, gondnokság, örökbefogadás
Családjogi tv.
· 1952. évi IV. tvr.
· 1997. évi tvr.
· Legfelsőbb Bíróság irányelvek.
Házasság
2 |
A házasság fogalma, a házasság megkötése
· érvényesen férfi és nő kötheti,
· szabad, önkéntes szövetség,
· házastársi kötelezettségek és jogok vannak, tehát jogviszonynak számít,
· szabályozott módon jön létre.
Alaki kellékek:
· személyesen kell jelen lenniük,
· személyi igazolvánnyal kell igazolni,
· együttesen kell jelen lenni,
· egybehangzó igen kijelentéssel,
· az anyakönyvvezető hivatalos minőségben van jelen,
· 2 tanú, akik az érvényességet bizonyítandók,
· hivatalos helyiség, vagy reprezentatív környezet, ami az ünnepélyességet és a hivatalosságot biztosítja,
· anyakönyvezési bejegyzés
· az aláírás meg nem léte nem zárja ki a házasságot, de a megjegyzés rovatban az indokot be kell jegyezni,
· hivatásos tolmávs (pl. nem lehet rokon), ha külföldi vagy siketnéma,
· a nyilvánosság jellemző, de nem jogfeltétel,
· előzetesen be kell jelentkezni
· min. 30 nap,
· személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat,
· családi állapot okiratai:
· elváltnál bírósági végzés,
· özvegynél a házastárs halotti anyakönyvi kivonata.
· házassági akadályokról, kizáró okokról nyilatkozni kell,
· a feleség névviseléséről, ill. a születendő gyerek családi nevéről is nyilatkozni kell.
3 |
Érvénytelenségi okok:
· Abszolút érvénytelenséget okozó okok:
· fennálló korábbi házasság,
· egyenesági rokonság,
· testvérek házassága,
· ezeknek büntetőjogi szabályozása van
· cselekvőképességet kizáró ok, gondnokság alatt állás a házasság kötésekor,
· kiskorúság 16 év alatt, 16 év felett gyámhivatali jóváhagyással köthető,
· örökbefogadó és örökbefogadott házassága,
· cselekvőképtelen állapot.
· Relatív akadályok, amelyek orvosolhatók:
· testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házasság (pl. nagybácsi, nagynéni),
· házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával (anyós, após, mostoha, stb.),
· 16 év feletti kiskorúság
· a gyámhivatal engedélyével,
· 30 napos várakozás alól felmentést lehet kérni
· írásban kell kérni, a jegyző ad felmentést.
· a hivatalos helyiség alól
· a jegyző engedélyezi.
Érvénytelenné való nyilvánítás
· bírósági eljárás,
· pert kell indítani.
Perindításra jogosult:
· házas felek,
· ügyész,
· akinek jogi érdeke fűződik hozzá.
6 hónapon belül kell pert indítani 4 esetben.
Kiskorúak házasságkötése
149/1997. évi IX. 10-ei Korm. rend.
(GYER - gyámügyi eljárásról szóló korm.rend.)
· kérelemre indul az eljárás,
· be lehet nyújtani a gyámhivatalnál, az anyakönyvvezetőnél is, de személyesen is
· a szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalnál,
· csatolni kell igazolásokat, a megélhetésük, lakhatásuk biztosított, ill. a születendő gyermekeknek is biztosított lesz,
· a gyámhatóság köteles meghallgatni a házasulandókat, a szülőket és környezettanulmányt kell készíteni.
· a szülőknek nem kell beleegyezésüket adni.
Az engedély 6 hónapig érvényes. Lejárta után újra kell indítani.
A feleség névhasználata
· családnév, utónév "né" toldással,
· férj családneve "né" toldással, saját teljes lánykori neve,
· férje teljes neve "né" toldással és a saját teljes neve,
· a férj családneve saját keresztnévvel,
· saját lánykori neve.
A feleség a férj nevét megtarthatja a válás után is a nevet, a férj csak bizonyos esetekben kifogásolhatja ezt. A válás után egyszer van lehetőség a változtatására.
A házastársak jogai és kötelezettségei
· A CSJT külön fejezetben szabályozza,
· a házastársak egyenjogúságára épül,
· közös ügyekben való együttes döntés,
· a házastársak a személyi ügyekben önállóan, de a család érdekét figyelembe véve dönthetnek,
· házastársi hűség.
4 |
A házasság megszűnése
· halálozás esetén
· holtnak nyilvánítási bírósági eljárás
· 5 év után,
· a halál tényének megállapítása bírósági eljárás útján
· ha a halál ténye ismert
· bírósági felbontás.
Bírósági felbontás
· a bíróság nem vizsgál vétkességet,
· ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott,
· erre utal, ha a felbontásra irányuló végleges, befolyás mentes elhatározásból, közös akaratból kérik.
Mikor végleges:
· ha a legfontosabb kérdésekben megegyeznek,
· legalább 3 éve külön élnek (külön lakásban),
· rendezték a közös gyerek tartását, elhelyezését.
Miben kell megegyezni:
· közös gyerek tartása, elhelyezése,
· gyerek-szülő kapcsolattartása,
· házastárs-tartás,
· szülői felügyeleti jog közös gyakorlása,
· közös lakás használata,
· közös vagyon megosztása.
Ha nincs közös megegyezés, tételes leltár készül a közös vagyonról.
A bírósági ítéletben a gyermektartásával kapcsolatos döntéseknél 2 évig nem lehet változtatni. A gyámhivatalnak kell elősegítenie a végrehajtást. 2 év után a gyámhivatal újraszabályozhatja a kapcsolattartást. 2 éven belül csak akkor lehet módosítani, ha a körülményekben lényeges változások történtek.
Gyermek-elhelyezés
Egyezség hiánya esetén a bíróság határozza meg a gyermek elhelyezését, a Legfelsőbb Bíróság 17-es irányelve alapján.
Irányelv:
· a felelősség a gyermekért: mindkét szülőnek azonos joga és kötelessége a gyermek nevelése,
· a szülők megállapodása a gyermek elhelyezésében meddig marad érvényben.
5 Házassági vagyonjog
A vagyon fogalma:
· közös vagyon,
· külön vagyon.
Közös vagyon:
· a házassági életközösség fennállása alatt közösen szereztek (a házastársak osztatlan közös tulajdona)
Külön vagyon:
· ami a házasságkötés előtt megvolt vagyontárgy,
· a házasság fennállása alatt ingyenes szerzemény (ajándék, örökölt vagyon),
· szokásos mértékű és mennyiségű személyes használati tárgyak,
· külön vagyon értékén szerzett tárgy.
A szellemi alkotás, újítás díjazása közös, de pl. a jogdíj külön.
Házassági vagyonjogi szerződés
A Csjt-től eltérően a házastársak rendezhetik szerződésben a vagyonukat; rásban, közokiratban vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratban. A szerződés is csak az életközösség fennállására vonatkozik.
Házasság felbontása esetén a vagyonközösség megszüntetése
Ha nem közös megegyezés:
vagyonmérleg (leltár) készítése.
A megosztás főbb szempontjai:
· természetben kell elvileg megosztani,
· értékarányosnak kell lennie a megosztásnak,
· ha természetben nem megy, akkor értékesíteni kell, s az árát megosztani.
· a gyerekek által használt tárgyak nem kerülnek bele a megosztásba,
· a tárgyak összetétele arányos legyen.
A lakáshasználat rendezése:
· a használat természetben történő megosztása,
· magához váltás ( a volt házastárs tulajdoni hányadát megveszi),
· értékesítés.
Bérleti jognál a bérlőtárs esetén ugyanúgy működik.
A használati jogról való lemondás:
· tulajdon esetén lakott és üres ingatlan forgalmi értékének különbözetéhez igazodik,
· bérlet esetén az önkormányzat által meghatározott érték szerint,
· a lakásban maradók arányában tekintettel, de 1/3-nál nem lehet kevesebb.
A házastárs tartása
A Legfelsőbb Bíróság 5-ös irányelve alapján.
· mindkét felet megilleti,
· ha nincs közös megegyezés, akkor a bíróságtól kérhető, bizonyos feltételek mellett:
· aki hibáján kívül rászorul (aki önmagát eltartani nem képes),
· részleges vagy teljes rászorultság alapján,
· nem érdemtelen a házastárs tartására.
Érdemtelen:
· ha a házasság erkölcsi alapját súlyosan megsértette,
· ha szándékosan a volt házastárs érdekeit durván sértő magatartást tanúsít,
· a társadalmi együttélési szabályait úgy sérti meg, hogy a tartási kötelezettség már nem várható el,
· a tartás veszélyezteti a kötelezett megélhetését (pl. új házasságban gyerekek).
Mértéke:
· mindkét fél vagyoni helyzetét mérlegelve, a korábbi közös vagyoni helyzetükhöz mérten.
Időtartama:
· határozott és
· határozatlan.
Megszűnés:
· újabb házasságkötéssel,
· magatartásával érdemtelenné válik,
· megszűnik a rászorultság.
Feléledés
A rászorultság megszűnése miatt szűnt meg, de később olyan változás áll be, hogy újra rászorul a tartásra, akkor 5 éven belül, különös méltánylást érdemlő esetben a tartás feléledhet.
6 |
Rokonság
Egyenesági rokonok:
egymástól származnak.
Oldalági rokonok:
van legalább egy közös felmenőjük, de egymásnak nem egyenesági rokonai.
Rokonsági fokok
Egyenesági:
nemzések száma.
Oldalági:
nemzések száma a közös felmenőktől számolva.
A rokonsági fokoknak van szerepe:
· örökösödésnél,
· büntetőjognál,
· munkajognál,
· polgári jognál,
· családjognál.
A családjognál a tartási szabályoknál fontos.
Tartás:
· tartásra jogosultak,
· tartásra kötelezettek.
Sorrend:
· 1. kiskorú gyermek tartása,
· 2. házastárs tartása (elvált házastárs is),
· 3. rokontartás.
Tartásra jogosultság:
· aki rászorult, nem tudja magát eltartani,
· ne legyen tartásra kötelezett házastársa,
· munkaképes leszármazó, akkor, ha a tanulmányai miatt rászoruló.
Nem jogosult tartásra:
· érdemtelenné válik erre.
Kit terhel a tartási kötelezettség:
· nagykorú esetén a leszármazott,
· másodsorban felmenők,
· oldalági közül nagykorú testvér, ha kiskorú testvér tartásáról van szó,
· leszármazás rendjében a jogosulthoz közelebb áll.
Tartásra képesség:
· a szociális tv. szerint az a hozzátartozó, akinek az 1 főre jutó jövedelme a tartást leszámítva meghaladja a nyugdíj min. kétszeresét.
· A tartást arányosítják a jövedelemhez mérten, ha a szülőnek több gyereke is tartásra képes.
A tartás elmulasztása:
· vétségi,
· ha önhibáján kívül
· bűntetti,
· ha súlyosan veszélyezteti ezzel.
12 |
Gyerektartás
A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles kiskorú gyermekét tartani. Ez mindkét szülőt terheli.
Ha gyermeknek van saját jövedelme és a saját tartása kitelik, akkor ez alól a szülők mentesülnek.
A feltétlen tartás a kiskorúság idejére áll fenn.
A nagykorú munkaképes gyerek esetén
a LB XXIX. polgári elvi döntés alapján:
· a szükséges tanulmányok:
· életpályára előkészítő, szakképzettséget adó tanfolyamok, első diploma megszerzése,
· a tanulmányok folyamatos végzése,
· ha a megszakítás indokolt, akkor nem kizáró ok,
Akkor nem köteles:
· ha a továbbtanulásra alkalmatlan,
· ha olyan pályát választ, amire alkalmatlan,
· ne legyen érdemtelen,
· ha kiskorú gyerek tartását veszélyeztetné.
A gyerek tartásába tartozik:
· kiskorú testi, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődését kell szolgálni.
Elvált szülőknél az egyik természetben nyújtja, még a másik pénzben: ez a tartásdíj.
A tartásdíj 3 formája:
· fix összegben,
· százalékos arányban,
· vegyes, százalékhoz köti, de megad egy min. összeget.
Az összegét gyermekenként határozzák meg, általában a gyerek szükségleteit figyelembe véve. 15-25% között mozog.
Vizsgálni kell:
· a szülők vagyoni viszonyait,
· van-e más kiskorú gyermeke, akiről gondoskodnia kell,
· van-e a gyereknek saját jövedelme,
· a gyermek szükséglete (pl. életkor alapján).
A kötelezett jövedelmének max. 50%-a terhelhető. Nyugdíjból gyermektartás-díj max. 50% vonható le, egyéb tartás esetén 33%.
Egyéb tb juttatásnál 33% vonható (pl. ápolási díjból).
A munkanélküli járadékok is terhelhetők, max. 33%-ig.
A tartásdíj alapja:
· munkabérbe eső juttatások (alapbér, pótlékok, 13. havi fizetés, prémium, juatalom), kiv. a költségtérítések,
· egyéb jövedelem (pl. végkielégítés)
· őstermelői, mezőgazdasági jövedelmek, megbízási díjak, tőkejövedelem csak akkor vonható be, ha a munkabér nem elegendő a tartásra.
1 évet vesznek alapul a tartásdíj kiszámolásánál.
Kézből kézbe lehet fizetni.
A munkáltató vonja le a bírósági felhívás alapján. A bírósági letiltás esetén is a munkáltató vonja le.
Megszűnik:
· ha a gyerek már nem szorul rá a tartásra,
· a kötelezett halála esetén,
· a gyerek halála esetén,
· ha a gyerek keresőképes,
· ha a gyereket nála helyezik el.
A megszüntetést a bíróságtól kérni kell. A körülményeit kell mindkét félnek mérlegelni.
A tartásdíj beszámítása:
· a közös vagyon megosztása során a közös lakás részét.
A gyermektartás-díj megelőlegezése
· a gyámhivatal jár el 1999 óta,
· jogerős és végrehajtható bírósági határozat alapján,
· ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen,
· a gyermeket gondozó személy egyedül nem képes a gyerek tartására (az 1 főre jutó jövedelem a nyugdíj min. háromszorosa alatt van[1] ).
Kérelem benyújtása mellé:
· jövedelem igazolása,
· a lakásfenntartás számláit is csatolni kell,
· bírósági határozat,
· az átmenetileg lehetetlen behajtást, a tartásdíj behajtásának sikertelenségét igazoló papírok.
Alapösszeget előlegez meg, max. 3 évre, de 3 évre meghosszabbítható.
Az apa köteles a megtérítésre, a település jegyzője adó formájában hajtja be.
8 |
Szülői felügyelet
A szülő és a gyermek közötti jogviszonyt rendezi (1952. évi tvr. alapján).
A kiskorú gyermek vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
Jogok és kötelezettségek
(A családjogi tv. és a gyermekvédelmi tv. szabályozza)
A szülőket együttesen illeti meg, nem osztható.
Különélés, válás esetén megváltoznak a felügyeleti jogviszonyok. A felügyeleti jogot az képviseli, akinél a gyermeket elhelyezték. A másik szülőnek szünetel a felügyeleti joga.
Változik a felügyeleti jog gyakorlása, ha a bíróság harmadik személynél helyezi el a gyereket, gyámként kell kötelezően kirendelni, a szülők felügyeleti joga szünetel.
Tartalma a szülői felügyeletnek:
· kiskorú gondozása, nevelése,
· a törvényes képviselet,
· vagyonkezelés,
· gyámnevezés, gyámságból való kizárás joga végrendeletben vagy köziratban.
Gondozás, nevelés:
· a gyermek elhelyzése,
· a gyermek állandó lakásáról való gondoskodás,
· életpálya megválasztás,
· kiskorú, 16. éleévét betöltött munkavállalása.
A szülői ház elhagyásának lehetősége:
· a 16. életévét betöltött kiskorúnál a gyámhivatal engedélyezi,
· végleges külföldre távozást a gyámhivatal engedélyezi.
Törvényes képviselet
· mind személyi, mind vagyoni ügyekben eljár, törvényes képviseletet lát el,
· 14 év felett nyilatkozatot tehet a gyerek, de bizonyos esetekben a szülők hozzájárulása kell.
· 14 év felett vannak csak személyesen tett jognyilatkozatok. Önállóan eljárhat:
· a saját munkakeresményével,
· ha a jogszabály zárja ki, hogy a szülő képviselje,
· mindketten érintettek, érdek ellentét áll közöttük. Ilyenkor eseti gondnok képviseli (gyámhivatal).
Gyámhivatal jóváhagyásával a szülő nyilatkozik:
· öröklési jogviszonynál lemond a gyerek örökségéről.
A jognyilatkozatok nem érvényesek:
· kiskorú vagyonának ajándékozása,
· idegen kötelezettségért ellenérték nélkül felelősségvállalás.
Vagyonkezelés
A Ptk. gyermekvédelmi tv. alapján a vagyonkezelés a szülőket együttesen, de váláskor a külön élő szülő is lehet vagyonkezelő.
A szülői kezelés alól kivett vagyon:
· saját keresménye,
· az a vagyon, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt a szülők nem kezelhetik,
a szülők számadási kötelezettség nélkül kezelik a gyermek vagyonát. Azonban a gyámügy bizonyos esetekben számadási kötelezettséget rendelhet el
ingó- és ingatlan vagyonok, pénz és értéktárgyak, muzeális értékek és emlékek.
A gyermek nevére ingatlant szerezni korlátozás nélkül lehet. A mobilizálása (eladás, csere, haszonélvezet, megterhelés stb.) csak a gyámhivatal engedélyével lehetséges. Eladás után, ha nem vesznek hasonló értékű ingatlant, akkor a gyámi fenntartású betétkönyv. A gyámhivatal engedélyezi a pénz felhasználását.
9 |
A különélő szülő jogai és kötelezettségei
Felügyeleti joga szünetel, de vannak jogai:
· a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttesen kell dönteni:
· a gyerek nevének meghatározása,
· tartózkodási hely kijelölése,
· iskola megválasztása,
· életpálya megválasztása.
· kapcsolattartás joga:
· folyamatos kapcsolattartás,
· időszakos, ill. rendkívüli kapcsolattartás (pl. iskolai szünetek),
· egyéb (levelezés, telefon, csomagküldés, ajándék, stb.).
10 |
A kapcsolattartás
A kapcsolattartást a bíróság szabályozza. 2 éven belül a bíróság, azon túl a gyámhivatal rendezi.
A nagyszülőket is megilleti a kapcsolattartás.
Ha nem áll a gyerek érdekében, akkor a gyámhivatal:
· korlátozza,
· szünetelteti (max. 6 hónapig),
· megvonja (ha súlyosan sérti a gyermek érdekeit a kapcsolattartás).
Ha a bíróság feljogosítja, akkor
· a vagyonkezelés kötelezettsége.
· a tartásdíj fizetése,
· a lényeges kérdésekben való együttes konstruktív részvétel,
· a gyermek sorsáért való felelőssége nem szűnik meg.
11 |
A szülői felügyelet szüneteltetése
A tv. erejével szünetel a szülői felügyelet, ha:
· az egyik szülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes lesz;
· ha ismeretlen helyen van távol a szülő;
· ténylegesen akadályozva van a szülő;
· Ha mindkét szülőre vonatkozik, harmadik személynél helyezik el a gyermeket;
· ha átmeneti nevelésbe vették a gyermeket (ekkor megilleti a kapcsolattartás joga, sőt, kötelezettség is, amivel, ha nem él, akkor a gyerek örökbe adható lesz);
· a gyermeket családba fogadták (a szülők kérelmére történik, átmeneti időszakra, a szülő nevezi meg a családot);
· válás estén, ha nem közös a szülői felügyeleti jog, akkor szintén szünetel;
· a gyámhivatal ideiglenesen helyezi el a gyereket.
A szülői felügyelet feléledése:
· a cselekvőképesség elnyerésével,
· ha a tartózkodási helye ismertté válik,
· külön élő szülők esetében:
· ha a gyereket nála helyezik el,
· meghal a felügyeletet gyakorló szülő,
· megvonják az egyik szülő felügyeleti jogát,
· gondozó szülő elveszti cselekvőképességét,
· ismeretlen helyre távozott a másik szülő,
· vagy tartósan akadályoztatva van.
A felügyeleti jog megszűnése:
· halál esetén,
· lemond a gyerekről 2 hónapos koráig,
· ha az örökbe fogadható gyereket ténylegesen örökbe fogadják.
A felügyeleti jog megszüntetése:
A bíróság mondja ki; van mikor kötelező kimondani, ill. vannak mérlegelhető okok.
Kötelező:
· a szülő felróható magatartásával súlyosan veszélyezteti vagy sérti a gyerek testi épségét, fejlődését;
· a gyermeket átmeneti nevelésbe vették és a szülő a gyermek nevelését akadályozza;
· a gyermek ellen szándékos bűncselekményt követtek el;
· ha nem a gyerek érdekeit tartja szem előtt a szülő, hanem a felügyeleti jogtól megfosztott szülőét.
A felügyeleti jogot egy gyerekre és több gyerekre is meg lehet szüntetni.
Perindítás:
· szülő (másik),
· gyermek,
· gyámhivatal,
· ügyész.
13 |
Gyámság
A gyámhivatal jár el, ha kiskorú marad gyám nélkül (bejelentési kötelezettség).
Soron kívül kell intézkedni.
· meg kell hallgatni a kiskorút,
· és a leendő gyámot, akinek alkalmasságát is megvizsgálják, kivétel, ha a szülő végrendelkezett,
· A leendő gyámnál környezettanulmány végzése,
· kereseti igazolás bemutatása,
· a gyerek vagyonáról igazolás.
Nevezett gyám:
· végrendeletben vagy közokiratban megnevezte a szülő.
Kötelező gyám:
· akinél elhelyezték, azt kötelező gyámként kirendelni.
Törvényes gyám:
· rokoni körből, általában nagyszülő vagy nagykorú testvér.
Közös gyám:
· testvéreknek ugyanazt a személyt kell kirendelni gyámnak.
Hivatásos gyám:
·
Intézeti gyám:
·
A gyámságot viselő személy
1 gyermekre állampolgári kötelezettség.
Ki lehet gyám:
· magyar állampolgár,
· nagykorú,
· cselekvőképes,
· nem állnak fent kizáró okok.
Kizáró okok:
· nem cselekvőképes,
· a szülői felügyeletet megszüntető bírósági ítélet,
· közügyektől való eltiltás alatt áll,
· végrendeletben vagy közokiratban kizárta a szülő a gyámságát,
· ha a gyermekét átmeneti vagy tartós nevelésbe vették,
· ha a gyerekét örökbe fogadhatónak nyilvánították.
Mentesítő okok:
· a 60. életév betöltése,
· legalább 3 kiskorú gyermeket nevel,
· már visel gyámságot legalább 1 gyerek felett,
· betegség vagy egyéb ok miatt nem képes elvállalni.
Gyámság és gyámi tisztség megszűnése:
· a gyermekre vonatkozó tények miatt:
· meghal a gyerek,
· szülői felügyelet alá kerül a gyerek,
· nagykorú lesz.
· a gyámi tisztség megszűnése:
· az előzőek esetén,
· a gyám halála,
· a gyám nem látja el feladatait,
· a gyermekintézmény vezetőjének megszűnik a vezetői beosztása.
Felmentés - felmondás
· felmentés, ha a gyám kéri,
· felmondás, elmozdítás, ha nem látja el a feladatait.
A gyám jogai és kötelezettségei:
· a gyermek gondozása, nevelése, tartása,
· vagyonkezelés,
· törvényes képviselet.
A tartás kevésbé terheli, mint a szülőt.
Vagyonkezelés:
· számadási kötelezettséggel kezeli a gyerek vagyonát,
· rendszeres számadási kötelezettség (február 15-ig az előző évi bevételek és kiadások),
Akkor nem kell tételest készíteni, ha a nyugdíj min. 20-szorosát meghaladja a bevétele.
Van eseti számadás, ha a kiskorú gyámhivatal felügyelete alá tartozó betétkönyvéből (gyámi fenntartású betétkönyv) költenek pénzt. Ingatlan vagyon esetében ugyanazok a szabályok, mint a szülőnél.
Gyámi fenntartású betétkönyv:
· gyámhivatali határozattal lehet kivenni belőle,
· a gyermeket megillető juttatások erre a számlára mennek,
· ingatlan után is.
A pénz felvétele:
· csak a kirendelt gyám veheti fel a pénzt.
A gyám kötelezhető kártérítésre, ha nem megfelelően számol el a pénzzel.
Eltérések a szülői felügyelet és a gyámság között:
· a szülőnek nagyobb önállósága van a gyerek nevelésében, mert a gyámhivatalnak a gyámságnál beleszólási joga van.
· a gyám jogkörét lehet korlátozni, vagy megváltoztatni,
· a gyám köteles rendszeresen beszámolni a tevékenységéről,
· szigorúbb a vagyoni felelőssége, ha kárt okoz,
· a gyámság nem szünetelhet,
· a gyám tevékenységébe a rokonságnak lehet bírósági úton beleszólása.
Eseti gondnokot rendelnek el, ha a gyám rövid ideig akadályoztatva van.
14 |
Gondnokság
Jogképesség:
· minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek (nem kötődik életkorhoz).
Cselekvőképesség:
· saját cselekményével vállal jogokat és kötelezettségeket. Nem illet meg mindenkit, vannak korlátai:
· cselekvőképes, nagykorú, nincs korlátozva vagy kizárva,
· korlátozottan cselekvőképes, ha a 14. életévét betöltötte, de még nincs 18 éves (fiatalkorú), a nagykorú személyről a bíróság mondja mondja ki és ilyen hatályú gondnokság alá helyezik,
· cselekvőképtelen a 14 év alatti gyerek, ill. az a nagykorú, akiről a bíróság mondja ki, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.
Korlátozó gondnokság:
· belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökken,
· elmebeli állapota miatt, szellemi fogyatékos vagy kóros szenvedélybeteg.
Kizáró gondnokság:
· A belátási képessége állandóan hiányzik,
· elmeállapot és szellemi fogyatkozás.
Gondnokság alá csak a bíróság helyezhet, igazságügyi orvosszakértő bevonásával.
Kérheti:
· házastárs,
· gyermek,
· szülő.
Gondnokot a gyámhivatal rendel ki.
A gondnokság megszüntetése:
· maga a gondnokság alatt álló is kérheti.
A korlátozó és kizáró gondnokság közötti különbség:
· a korlátozottan cselekvőképes a saját keresményével rendelkezhet.
Gondnok:
· nagykorú,
· magyar állampolgár,
· cselekvőképes,
· közügyektől nem eltiltott,
· nem zárták ki végrendeletben vagy közokiratban.
Nem állampolgári kötelezettség.
Nem lehet gondnok szociális intézmény dolgozója, ha az intézményben lakik.
Megszűnés:
· meghal a gyerek,
· szülői felügyelet alá kerül a gyerek,
· nagykorú lesz.
· a gondnok halála,
· a gondnok nem látja el feladatait.
A gondnok feladatai:
· gondozás,
· vagyonkezelés,
· törvényes képviselet.
A gondozás nem a ténylegest jelenti, hanem a gondozás megszervezését.
Vagyonkezelés:
A korlátozottan cselekvőképes bizonyos jognyilatkozatokat a gondnok nélkül is tehet, keresményével maga rendelkezik, ill. megköthet minden olyan szerződést, amivel előnyt szerez (ajándék pl.). Ingatlannal kapcsolatban a gyámhatóság felügyelete él. Gyámhivatal felügyelete alá tartozó betétkönyv (gyámi fenntartású betétkönyv) a készpénz vagyon esetén.
Végrendelkezési joga van (közvégrendeleti formában).
7 |
Család
A családtagok közötti jogviszony (jogok és kötelezettségek)
A családi jogállás
A gyermek családi jogállása akkor teljes, ha mind az apai, mind az anyai jogállás be van töltve.
Rendezetlen családi jogállás
Ha a gyerek nincs apai vagy anyai jogállás.
A házasságban született gyermek esetén megdönthető vélelem, hogy a házastárs férj az apa.
A házasságon kívül született gyermek esetén a fogamzási idő kezdetétől a születésig nem volt házasságban.
A jogállás rendezése:
· teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat,
· az apaság bírói megállapítása,
· utólagos házasságkötés,
· ha mindkét szülő, vagy az egyik ismeretlen, akkor lehet képzelt személy bejegyzése.
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat:
· önkéntes nyilatkozat,
· ha nincs más személy, aki vélelmezhetően az apa,
· az apa 16. életévét betöltötte,
· nem feltétel, hogy a vérszerinti apa legyen a nyilatkozó, akár rokoni kapcsolat is lehetséges,
· csak személyesen lehet tenni.
· az any hozzájárulása szükséges, ha kiskorú, de ha a gyerek a 14. életévét betöltötte, akkor a gyerek hozzájárulása is szükséges.
Utólagos házasságkötés:
· Önkéntes nyilatkozat itt is kell.
Az apaság bírói megállapítása:
· A vélelmezett fogamzási időszakban szexuális kapcsolatban állt az anyával. Vérvizsgálat eredménye alatta van a 95%-nak, akkor nem mondják ki az apaságot.
A perköltséget a "vesztes" fizeti.
Képzelt személy bejegyzése:
· gyámhivatali eljárás,
· ha az apa személye ismeretlen,
· ha az anya nem kívánja megnevezni az apát.
Bejegyzés:
· az apa családi és utóneve,
· születési adatok,
· lakóhelye,
· a gyerek családi neve.
Főszabály: az anya legközelebbi anyai felmenő ága (anyai nagyapja), de ettől el lehet térni, az anya kérheti a saját családnevét, vagy más nevet is, ha az más érdekét nem sérti (történelmi nevek, ismert személyek nevei, stb.).
A névadásnak a gyerek 3 éves koráig meg kell történnie.
A gyerek névviselése
A gyerek nevét a szülők közösen döntik el. Az apa családneve általános, lehetséges az anya családnevét is felvenni, de akkor az anyának a saját lánykori nevét meg kellett tartania a házasságban.
15 |
Az örökbefogadás
Magyarországon csak kiskorút lehet örökbefogadni. Vérségi kapcsolatot teremt, vérszerinti gyermek státuszába lép. Rokonságot szerez az örökbefogadással. A gyermek érdekeit szem előtt tartva mehet végbe. Vagyoni megfontolásból nem lehet örökbefogadni.
Mind az apai, mind az anyai státusz betöltetlen legyen, vagy a szülő lemondott a szülői joggyakorlásról.
A gyerek 2 hónapos koráig lemondhat a szülő a gyerekről, de ezalatt vissza is mondhatja. Ezután tartós nevelésbe veszik a gyereket.
Ki fogadhat örökbe:
· nagykorú,
· cselekvőképes,
· alkalmasnak kell lennie az örökbefogadásra (felfogás, életvitel, mentális hozzáállás, stb.),
· az örökbefogadást mindkét félnek kérnie kell (gyám),
· hatósági eljárás, a gyámügy végzi.
Nem fogadhat örökbe:
· akinek a szülői joggyakorlást felfüggesztette a bíróság,
· közügyektől való eltiltás jogerősen tart.
Eljárások:
· Örökbefogadás előtti eljárás:
· kérelem benyújtása (GYIVI),
· környezettanulmány,
· alkalmassági vizsgálat (GYIVI),
· határozat (a gyámhivatal hozza).
· engedélyezési eljárás:
· a gyámhivatal beszerzi a hivatalos iratokat,
· meghallgatja az örökbefogadókat,
· a gyerek keresése.
· ideiglenes kihelyezés:
· a gyámhivatal ideiglenesen kihelyezi a gyereket (1 hónap),
· határozattal engedélyezik az örökbefogadást,
· a gyerek nevéről kell rendelkezni.
Típusok:
· nyílt
· a vérszerinti és az örökbefogadó szülők ismerik egymást,
· a vérszerinti szülő lemondó nyilatozata szükséges hozzá.
· titkos
· nem ismerik és nem ismerhetik egymást a vérszerinti és az örökbefogadó szülők.
16 |
Az örökbefogadás joghatásai
· vérszerinti gyermek jogállásába lép,
· rokoni kapcsolatokat hoz létre,
· leszármazottaira is érvényes,
· tartási jogokat és kötelezettségeket teremt,
· az örökbefogadó nevét viseli, de a gyámhatóság engedélyezheti a megtartást is (ilyenkor keresztnevet is lehet változtatni),
· vérszerinti szülők jogai és kötelezettségei megszünnek,
· ha egyedülálló fogadja örökbe, akkor képzelt személyt jegyeznek be,
· öröklési jogviszonyt biztosít.
Az öröklés:
· nyílt örökbefogadás esetén örököl a vérszerinti szülőktől is,
· titkos esetén csak az örökbefogadó szülőktől örököl.
Az örökbefogadott gyermek halála esetén:
· ha nincs gyereke, házastársa, akkor az örökbefogadó szülők örökölnek,
· ha az örökbefogadó szülők rokonságánál sincs örökös, akkor a vérszerinti szülők örökölhetnek.
Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a vérszerinti szülőről. A gyámhatóság mérlegelhet, hogy közli-e az adatokat.
17 |
Az örökbefogadás megszűnése, hatálytalanná válása
Az örökbefogadás megszűnése:
· Felbontás:
· mindkét fél kölcsönösen kéri, a gyámhatóság dönt róla.
· Megszüntetés:
· bírósági eljárásban az egyik fél kéri.
Közérdeket sérthet, ha a szülőkkel járó kötelezettséget nem akarja vállalni. Ilyenkor nem történik meg a felbontás.
Kiskorúnál újra a vérszerinti szülőket keresik meg.
Az örökbefogadás hatálytalanná válása: