2011. március 25., péntek

Családjog


Családjog


Tartalom:

I. Házasság
II. Család
III. Szülői felügyelet
IV. Gyámság, gondnokság, örökbefogadás

Családjogi tv.

·       1952. évi IV. tvr.
·       1997. évi tvr.
·       Legfelsőbb Bíróság irányelvek.

Házasság


2

A házasság fogalma, a házasság megkötése



·       érvényesen férfi és nő kötheti,
·       szabad, önkéntes szövetség,
·       házastársi kötelezettségek és jogok vannak, tehát jogviszonynak számít,
·       szabályozott módon jön létre.

Alaki kellékek:

·       személyesen kell jelen lenniük,
·       személyi igazolvánnyal kell igazolni,
·       együttesen kell jelen lenni,
·       egybehangzó igen kijelentéssel,
·       az anyakönyvvezető hivatalos minőségben van jelen,
·       2 tanú, akik az érvényességet bizonyítandók,
·       hivatalos helyiség, vagy reprezentatív környezet, ami az ünnepélyességet és a hivatalosságot biztosítja,
·       anyakönyvezési bejegyzés
·       az aláírás meg nem léte nem zárja ki a házasságot, de a megjegyzés rovatban az indokot be kell jegyezni,
·       hivatásos tolmávs (pl. nem lehet rokon), ha külföldi vagy siketnéma,
·       a nyilvánosság jellemző, de nem jogfeltétel,
·       előzetesen be kell jelentkezni
·       min. 30 nap,
·       személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat,
·       családi állapot okiratai:
·       elváltnál bírósági végzés,
·       özvegynél a házastárs halotti anyakönyvi kivonata.
·       házassági akadályokról, kizáró okokról nyilatkozni kell,
·       a feleség névviseléséről, ill. a születendő gyerek családi nevéről is nyilatkozni kell.

3

 

Érvénytelenségi okok:


·       Abszolút érvénytelenséget okozó okok:
·       fennálló korábbi házasság,
·       egyenesági rokonság,
·       testvérek házassága,
·       ezeknek büntetőjogi szabályozása van
·       cselekvőképességet kizáró ok, gondnokság alatt állás a házasság kötésekor,
·       kiskorúság 16 év alatt, 16 év felett gyámhivatali jóváhagyással köthető,
·       örökbefogadó és örökbefogadott házassága,
·       cselekvőképtelen állapot.
·       Relatív akadályok, amelyek orvosolhatók:
·       testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házasság (pl. nagybácsi, nagynéni),
·       házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával (anyós, após, mostoha, stb.),
·       16 év feletti kiskorúság
·       a gyámhivatal engedélyével,
·       30 napos várakozás alól felmentést lehet kérni
·       írásban kell kérni, a jegyző ad felmentést.
·       a hivatalos helyiség alól
·       a jegyző engedélyezi.

Érvénytelenné való nyilvánítás

·       bírósági eljárás,
·       pert kell indítani.
Perindításra jogosult:
·       házas felek,
·       ügyész,
·       akinek jogi érdeke fűződik hozzá.
6 hónapon belül kell pert indítani 4 esetben.

Kiskorúak házasságkötése

149/1997. évi IX. 10-ei Korm. rend.
(GYER - gyámügyi eljárásról szóló korm.rend.)
·       kérelemre indul az eljárás,
·       be lehet nyújtani a gyámhivatalnál, az anyakönyvvezetőnél is, de személyesen is
·       a szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalnál,
·       csatolni kell igazolásokat, a megélhetésük, lakhatásuk biztosított, ill. a születendő gyermekeknek is biztosított lesz,
·       a gyámhatóság köteles meghallgatni  a házasulandókat, a szülőket és környezettanulmányt kell készíteni.
·       a szülőknek nem kell beleegyezésüket adni.
Az engedély 6 hónapig érvényes. Lejárta után újra kell indítani.

A feleség névhasználata

·       családnév, utónév "né" toldással,
·       férj családneve "né" toldással, saját teljes lánykori neve,
·       férje teljes neve "né" toldással és a saját teljes neve,
·       a férj családneve saját keresztnévvel,
·       saját lánykori neve.
A feleség a férj nevét megtarthatja a válás után is a nevet, a férj csak bizonyos esetekben kifogásolhatja ezt. A válás után egyszer van lehetőség a változtatására.

A házastársak jogai és kötelezettségei

·       A CSJT külön fejezetben szabályozza,
·       a házastársak egyenjogúságára épül,
·       közös ügyekben való együttes döntés,
·       a házastársak a személyi ügyekben önállóan, de a család érdekét figyelembe véve dönthetnek,
·       házastársi hűség.

4

 

A házasság megszűnése


·       halálozás esetén
·       holtnak nyilvánítási bírósági eljárás
·       5 év után,
·       a halál tényének megállapítása bírósági eljárás útján
·       ha a halál ténye ismert
·       bírósági felbontás.

Bírósági felbontás

·       a bíróság nem vizsgál vétkességet,
·       ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott,
·       erre utal, ha a felbontásra irányuló végleges, befolyás mentes elhatározásból, közös akaratból kérik.
Mikor végleges:
·       ha a legfontosabb kérdésekben megegyeznek,
·       legalább 3 éve külön élnek (külön lakásban),
·       rendezték a közös gyerek tartását, elhelyezését.
Miben kell megegyezni:
·       közös gyerek tartása, elhelyezése,
·       gyerek-szülő kapcsolattartása,
·       házastárs-tartás,
·       szülői felügyeleti jog közös gyakorlása,
·       közös lakás használata,
·       közös vagyon megosztása.
Ha nincs közös megegyezés, tételes leltár készül a közös vagyonról.
A bírósági ítéletben a gyermektartásával kapcsolatos döntéseknél 2 évig nem lehet változtatni. A gyámhivatalnak kell elősegítenie a végrehajtást. 2 év után a gyámhivatal újraszabályozhatja a kapcsolattartást. 2 éven belül csak akkor lehet módosítani, ha a körülményekben lényeges változások történtek.

Gyermek-elhelyezés

Egyezség hiánya esetén a bíróság határozza meg a gyermek elhelyezését, a Legfelsőbb Bíróság 17-es irányelve alapján.
Irányelv:
·       a felelősség a gyermekért: mindkét szülőnek azonos joga és kötelessége a gyermek nevelése,
·       a szülők megállapodása a gyermek elhelyezésében meddig marad érvényben.
5 Házassági vagyonjog
A vagyon fogalma:
·       közös vagyon,
·       külön vagyon.
Közös vagyon:
·        a házassági életközösség fennállása alatt közösen szereztek (a házastársak osztatlan közös tulajdona)
Külön vagyon:
·       ami a házasságkötés előtt megvolt vagyontárgy,
·       a házasság fennállása alatt ingyenes szerzemény (ajándék, örökölt vagyon),
·       szokásos mértékű és mennyiségű személyes használati tárgyak,
·       külön vagyon értékén szerzett tárgy.
A szellemi alkotás, újítás díjazása közös, de pl. a jogdíj külön.
Házassági vagyonjogi szerződés
A Csjt-től eltérően a házastársak rendezhetik szerződésben a vagyonukat; rásban, közokiratban vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratban. A szerződés is csak az életközösség fennállására vonatkozik.

Házasság felbontása esetén a vagyonközösség megszüntetése

Ha nem közös megegyezés:
vagyonmérleg (leltár) készítése.
A megosztás főbb szempontjai:
·       természetben kell elvileg megosztani,
·       értékarányosnak kell lennie a megosztásnak,
·       ha természetben nem megy, akkor értékesíteni kell, s az árát megosztani.
·       a gyerekek által használt tárgyak nem kerülnek bele a megosztásba,
·       a tárgyak összetétele arányos legyen.
A lakáshasználat rendezése:
·       a használat természetben történő megosztása,
·       magához váltás ( a volt házastárs tulajdoni hányadát megveszi),
·       értékesítés.
Bérleti jognál a bérlőtárs esetén ugyanúgy működik.
A használati jogról való lemondás:
·       tulajdon esetén lakott és üres ingatlan forgalmi értékének különbözetéhez igazodik,
·       bérlet esetén az önkormányzat által meghatározott érték szerint,
·       a lakásban maradók arányában tekintettel, de 1/3-nál nem lehet kevesebb.

A házastárs tartása

A Legfelsőbb Bíróság 5-ös irányelve alapján.
·       mindkét felet megilleti,
·       ha nincs közös megegyezés, akkor a bíróságtól kérhető, bizonyos feltételek mellett:
·       aki hibáján kívül rászorul (aki önmagát eltartani nem képes),
·       részleges vagy teljes rászorultság  alapján,
·       nem érdemtelen a házastárs tartására.

Érdemtelen:

·       ha a házasság erkölcsi alapját súlyosan megsértette,
·       ha szándékosan a volt házastárs érdekeit durván sértő magatartást tanúsít,
·       a társadalmi együttélési szabályait úgy sérti meg, hogy a tartási kötelezettség már nem várható el,
·       a tartás veszélyezteti a kötelezett megélhetését (pl. új házasságban gyerekek).

Mértéke:

·       mindkét fél vagyoni helyzetét mérlegelve, a korábbi közös vagyoni helyzetükhöz mérten.

Időtartama:

·       határozott és
·       határozatlan.

Megszűnés:

·       újabb házasságkötéssel,
·       magatartásával érdemtelenné válik,
·       megszűnik a rászorultság.

Feléledés

A rászorultság megszűnése miatt szűnt meg, de később olyan változás áll be, hogy újra rászorul a tartásra, akkor 5 éven belül, különös méltánylást érdemlő esetben a tartás feléledhet.

6

 

Rokonság


Egyenesági rokonok:

egymástól származnak.

Oldalági rokonok:

van legalább egy közös felmenőjük, de egymásnak nem egyenesági rokonai.

Rokonsági fokok

Egyenesági:
nemzések száma.
Oldalági:
nemzések száma a közös felmenőktől számolva.
A rokonsági fokoknak van szerepe:
·       örökösödésnél,
·       büntetőjognál,
·       munkajognál,
·       polgári jognál,
·       családjognál.
A családjognál a tartási szabályoknál fontos.

Tartás:

·       tartásra jogosultak,
·       tartásra kötelezettek.
Sorrend:
·       1. kiskorú gyermek tartása,
·       2. házastárs tartása (elvált házastárs is),
·       3. rokontartás.

Tartásra jogosultság:

·       aki rászorult, nem tudja magát eltartani,
·       ne legyen tartásra kötelezett házastársa,
·       munkaképes leszármazó, akkor, ha a tanulmányai miatt rászoruló.
Nem jogosult tartásra:
·       érdemtelenné válik erre.
Kit terhel a tartási kötelezettség:
·       nagykorú esetén a leszármazott,
·       másodsorban felmenők,
·       oldalági közül nagykorú testvér, ha kiskorú testvér tartásáról van szó,
·       leszármazás rendjében a jogosulthoz közelebb áll.

Tartásra képesség:

·       a szociális tv. szerint az a hozzátartozó, akinek az 1 főre jutó jövedelme a tartást leszámítva meghaladja a nyugdíj min. kétszeresét.
·       A tartást arányosítják a jövedelemhez mérten, ha a szülőnek több gyereke is tartásra képes.

A tartás elmulasztása:

·       vétségi,
·       ha önhibáján kívül
·       bűntetti,
·       ha súlyosan veszélyezteti ezzel.

12

 

Gyerektartás


A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles kiskorú gyermekét tartani. Ez mindkét szülőt terheli.
Ha gyermeknek van saját jövedelme és a saját tartása kitelik, akkor ez alól a szülők mentesülnek.
A feltétlen tartás a kiskorúság idejére áll fenn.
A nagykorú munkaképes gyerek esetén
a LB XXIX. polgári elvi döntés alapján:
·       a szükséges tanulmányok:
·        életpályára előkészítő, szakképzettséget adó tanfolyamok, első diploma megszerzése,
·       a tanulmányok folyamatos végzése,
·        ha a megszakítás indokolt, akkor nem kizáró ok,
Akkor nem köteles:
·       ha a továbbtanulásra alkalmatlan,
·       ha olyan pályát választ, amire alkalmatlan,
·       ne legyen érdemtelen,
·       ha kiskorú gyerek tartását veszélyeztetné.
A gyerek tartásába tartozik:
·       kiskorú testi, szellemi, érzelmi és erkölcsi fejlődését kell szolgálni.
Elvált szülőknél az egyik természetben nyújtja, még a másik pénzben: ez a tartásdíj.
A tartásdíj 3 formája:
·       fix összegben,
·       százalékos arányban,
·       vegyes, százalékhoz köti, de megad egy min. összeget.
Az összegét gyermekenként határozzák meg, általában a gyerek szükségleteit figyelembe véve. 15-25% között mozog.
Vizsgálni kell:
·       a szülők vagyoni viszonyait,
·       van-e más kiskorú gyermeke, akiről gondoskodnia kell,
·       van-e a gyereknek saját jövedelme,
·       a gyermek szükséglete (pl. életkor alapján).
A kötelezett jövedelmének max. 50%-a terhelhető. Nyugdíjból gyermektartás-díj max. 50% vonható le, egyéb tartás esetén 33%.
Egyéb tb juttatásnál 33% vonható (pl. ápolási díjból).
A munkanélküli járadékok is terhelhetők, max. 33%-ig.
A tartásdíj alapja:
·       munkabérbe eső juttatások (alapbér, pótlékok, 13. havi fizetés, prémium, juatalom), kiv. a költségtérítések,
·       egyéb jövedelem (pl. végkielégítés)
·       őstermelői, mezőgazdasági jövedelmek, megbízási díjak, tőkejövedelem csak akkor vonható be, ha a munkabér nem elegendő a tartásra.
1 évet vesznek alapul a tartásdíj kiszámolásánál.
Kézből kézbe lehet fizetni.
A munkáltató vonja le a bírósági felhívás alapján. A bírósági letiltás esetén is a munkáltató vonja le.
Megszűnik:
·       ha a gyerek már nem szorul rá a tartásra,
·       a kötelezett halála esetén,
·       a gyerek halála esetén,
·       ha a gyerek keresőképes,
·       ha a gyereket nála helyezik el.
A megszüntetést a bíróságtól kérni kell. A körülményeit kell mindkét félnek mérlegelni.
A tartásdíj beszámítása:
·       a közös vagyon megosztása során a közös lakás részét.

A gyermektartás-díj megelőlegezése

·       a gyámhivatal jár el 1999 óta,
·       jogerős és végrehajtható bírósági határozat alapján,
·       ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen,
·       a gyermeket gondozó személy egyedül nem képes a gyerek tartására (az 1 főre jutó jövedelem a nyugdíj min. háromszorosa alatt van[1] ).
Kérelem benyújtása mellé:
·       jövedelem igazolása,
·       a lakásfenntartás számláit is csatolni kell,
·       bírósági határozat,
·       az átmenetileg lehetetlen behajtást, a tartásdíj behajtásának sikertelenségét igazoló papírok.
Alapösszeget előlegez meg, max. 3 évre, de 3 évre meghosszabbítható.
Az apa köteles a megtérítésre, a település jegyzője adó formájában hajtja be.

8

 

Szülői felügyelet


A szülő és a gyermek közötti jogviszonyt rendezi (1952. évi tvr. alapján).
A kiskorú gyermek vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

Jogok és kötelezettségek

(A családjogi tv. és a gyermekvédelmi tv. szabályozza)
A szülőket együttesen illeti meg, nem osztható.
Különélés, válás esetén megváltoznak a felügyeleti jogviszonyok. A felügyeleti jogot az képviseli, akinél a gyermeket elhelyezték. A másik szülőnek szünetel a felügyeleti joga.
Változik a felügyeleti jog gyakorlása, ha a bíróság harmadik személynél helyezi el a gyereket, gyámként kell kötelezően kirendelni, a szülők felügyeleti joga szünetel.

Tartalma a szülői felügyeletnek:

·       kiskorú gondozása, nevelése,
·       a törvényes képviselet,
·       vagyonkezelés,
·       gyámnevezés, gyámságból való kizárás joga végrendeletben vagy köziratban.

Gondozás, nevelés:

·       a gyermek elhelyzése,
·       a gyermek állandó lakásáról való gondoskodás,
·       életpálya megválasztás,
·       kiskorú, 16. éleévét betöltött munkavállalása.

A szülői ház elhagyásának lehetősége:

·       a 16. életévét betöltött kiskorúnál a gyámhivatal engedélyezi,
·       végleges külföldre távozást a gyámhivatal engedélyezi.

Törvényes képviselet

·       mind személyi, mind vagyoni ügyekben eljár, törvényes képviseletet lát el,
·       14 év felett nyilatkozatot tehet a gyerek, de bizonyos esetekben a szülők hozzájárulása kell.
·       14 év felett vannak csak személyesen tett jognyilatkozatok. Önállóan eljárhat:
·       a saját munkakeresményével,
·       ha a jogszabály zárja ki, hogy a szülő képviselje,
·       mindketten érintettek, érdek ellentét áll közöttük. Ilyenkor eseti gondnok képviseli (gyámhivatal).
Gyámhivatal jóváhagyásával a szülő nyilatkozik:
·       öröklési jogviszonynál lemond a gyerek örökségéről.
A jognyilatkozatok nem érvényesek:
·       kiskorú vagyonának ajándékozása,
·       idegen kötelezettségért ellenérték nélkül felelősségvállalás.

Vagyonkezelés

A Ptk. gyermekvédelmi tv. alapján a vagyonkezelés a szülőket együttesen, de váláskor a külön élő szülő is lehet vagyonkezelő.
A szülői kezelés alól kivett vagyon:
·       saját keresménye,
·       az a vagyon, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt a szülők nem kezelhetik,
a szülők számadási kötelezettség nélkül kezelik a gyermek vagyonát. Azonban a gyámügy bizonyos esetekben számadási kötelezettséget rendelhet el
ingó- és ingatlan vagyonok, pénz és értéktárgyak, muzeális értékek és emlékek.
A gyermek nevére ingatlant szerezni korlátozás nélkül lehet. A mobilizálása (eladás, csere, haszonélvezet, megterhelés stb.) csak a gyámhivatal engedélyével lehetséges. Eladás után, ha nem vesznek hasonló értékű ingatlant, akkor a gyámi fenntartású betétkönyv. A gyámhivatal engedélyezi a pénz felhasználását.

9

A különélő szülő jogai és kötelezettségei

Felügyeleti joga szünetel, de vannak jogai:
·       a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttesen kell dönteni:
·       a gyerek nevének meghatározása,
·       tartózkodási hely kijelölése,
·       iskola megválasztása,
·       életpálya megválasztása.
·       kapcsolattartás joga:
·       folyamatos kapcsolattartás,
·       időszakos, ill. rendkívüli kapcsolattartás (pl. iskolai szünetek),
·       egyéb (levelezés, telefon, csomagküldés, ajándék, stb.).

10

   A  kapcsolattartás


A kapcsolattartást a bíróság szabályozza. 2 éven belül a bíróság, azon túl a gyámhivatal rendezi.
A nagyszülőket is megilleti a kapcsolattartás.
Ha nem áll a gyerek érdekében, akkor a gyámhivatal:
·       korlátozza,
·       szünetelteti (max. 6 hónapig),
·       megvonja (ha súlyosan sérti a gyermek érdekeit a kapcsolattartás).
Ha a bíróság feljogosítja, akkor
·       a vagyonkezelés kötelezettsége.
·       a tartásdíj fizetése,
·       a lényeges kérdésekben való együttes konstruktív részvétel,
·       a gyermek sorsáért való felelőssége nem szűnik meg.

11

A szülői felügyelet szüneteltetése



A tv. erejével szünetel a szülői felügyelet, ha:
·       az egyik szülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes lesz;
·       ha ismeretlen helyen van távol a szülő;
·       ténylegesen akadályozva van a szülő;
·       Ha mindkét szülőre vonatkozik, harmadik személynél helyezik el a gyermeket;
·       ha átmeneti nevelésbe vették a gyermeket (ekkor megilleti a kapcsolattartás joga, sőt, kötelezettség is, amivel, ha nem él, akkor a gyerek örökbe adható lesz);
·       a gyermeket családba fogadták (a szülők kérelmére történik, átmeneti időszakra, a szülő nevezi meg a családot);
·       válás estén, ha nem közös a szülői felügyeleti jog, akkor szintén szünetel;
·       a gyámhivatal ideiglenesen helyezi el a gyereket.

A szülői felügyelet feléledése:

·       a cselekvőképesség elnyerésével,
·       ha a tartózkodási helye ismertté válik,
·       külön élő szülők esetében:
·       ha a gyereket nála helyezik el,
·       meghal a felügyeletet gyakorló szülő,
·       megvonják az egyik szülő felügyeleti jogát,
·       gondozó szülő elveszti cselekvőképességét,
·       ismeretlen helyre távozott a másik szülő,
·       vagy tartósan akadályoztatva van.

A felügyeleti jog megszűnése:

·       halál esetén,
·       lemond a gyerekről 2 hónapos koráig,
·       ha az örökbe fogadható gyereket ténylegesen örökbe fogadják.

A felügyeleti jog megszüntetése:

A bíróság mondja ki; van mikor kötelező kimondani, ill. vannak mérlegelhető okok.
Kötelező:
·       a szülő felróható magatartásával súlyosan veszélyezteti vagy sérti a gyerek testi épségét, fejlődését;
·       a gyermeket átmeneti nevelésbe vették és a szülő a gyermek nevelését akadályozza;
·       a gyermek ellen szándékos bűncselekményt követtek el;
·       ha nem a gyerek érdekeit tartja szem előtt a szülő, hanem a felügyeleti jogtól megfosztott szülőét.
A felügyeleti jogot egy gyerekre és több gyerekre is meg lehet szüntetni.
Perindítás:
·       szülő (másik),
·       gyermek,
·       gyámhivatal,
·       ügyész.

13

 

   Gyámság


A gyámhivatal jár el, ha  kiskorú marad gyám nélkül (bejelentési kötelezettség).
Soron kívül kell intézkedni.
·       meg kell hallgatni a kiskorút,
·       és a leendő gyámot, akinek alkalmasságát is megvizsgálják, kivétel, ha a szülő végrendelkezett,
·       A leendő gyámnál környezettanulmány végzése,
·       kereseti igazolás bemutatása,
·       a gyerek vagyonáról igazolás.
Nevezett gyám:
·       végrendeletben vagy közokiratban megnevezte a szülő.
Kötelező gyám:
·       akinél elhelyezték, azt kötelező gyámként kirendelni.
Törvényes gyám:
·       rokoni körből, általában nagyszülő vagy nagykorú testvér.
Közös gyám:
·       testvéreknek ugyanazt a személyt kell kirendelni gyámnak.
Hivatásos gyám:
·        
Intézeti gyám:
·        
A gyámságot viselő személy
1 gyermekre állampolgári kötelezettség.
Ki lehet gyám:
·       magyar állampolgár,
·       nagykorú,
·       cselekvőképes,
·       nem állnak fent kizáró okok.
Kizáró okok:
·       nem cselekvőképes,
·       a szülői felügyeletet megszüntető bírósági ítélet,
·       közügyektől való eltiltás alatt áll,
·       végrendeletben vagy közokiratban kizárta a szülő a gyámságát,
·       ha a gyermekét átmeneti vagy tartós nevelésbe vették,
·       ha a gyerekét örökbe fogadhatónak nyilvánították.
Mentesítő okok:
·       a 60. életév betöltése,
·       legalább 3 kiskorú gyermeket nevel,
·       már visel gyámságot legalább 1 gyerek felett,
·       betegség vagy egyéb ok miatt nem képes elvállalni.

Gyámság és gyámi tisztség megszűnése:

·       a gyermekre vonatkozó tények miatt:
·       meghal a gyerek,
·       szülői felügyelet alá kerül a gyerek,
·       nagykorú lesz.
·       a gyámi tisztség megszűnése:
·       az előzőek esetén,
·       a gyám halála,
·       a gyám nem látja el feladatait,
·       a gyermekintézmény vezetőjének megszűnik a vezetői beosztása.
Felmentés - felmondás
·       felmentés, ha a gyám kéri,
·       felmondás, elmozdítás, ha nem látja el a feladatait.

A gyám jogai és kötelezettségei:

·       a gyermek gondozása, nevelése, tartása,
·       vagyonkezelés,
·       törvényes képviselet.
A tartás kevésbé terheli, mint a szülőt.
Vagyonkezelés:
·       számadási kötelezettséggel kezeli a gyerek vagyonát,
·       rendszeres számadási kötelezettség (február 15-ig az előző évi bevételek és kiadások),
Akkor nem kell tételest készíteni, ha a nyugdíj min. 20-szorosát meghaladja a bevétele.
Van eseti számadás, ha a kiskorú gyámhivatal felügyelete alá tartozó betétkönyvéből (gyámi fenntartású betétkönyv) költenek pénzt. Ingatlan vagyon esetében ugyanazok a szabályok, mint a szülőnél.
Gyámi fenntartású betétkönyv:
·       gyámhivatali határozattal lehet kivenni belőle,
·       a gyermeket megillető juttatások erre a számlára mennek,
·       ingatlan után is.
A pénz felvétele:
·       csak a kirendelt gyám veheti fel a pénzt.
A gyám kötelezhető kártérítésre, ha nem megfelelően számol el a pénzzel.

Eltérések a szülői felügyelet és a gyámság között:

·       a szülőnek nagyobb önállósága van a gyerek nevelésében, mert a gyámhivatalnak a gyámságnál beleszólási joga van.
·       a gyám jogkörét lehet korlátozni, vagy megváltoztatni,
·       a gyám köteles rendszeresen beszámolni a tevékenységéről,
·       szigorúbb a vagyoni felelőssége, ha kárt okoz,
·       a gyámság nem szünetelhet,
·       a gyám tevékenységébe a rokonságnak lehet bírósági úton beleszólása.
Eseti gondnokot rendelnek el, ha a gyám rövid ideig akadályoztatva van.

14

 

       Gondnokság


Jogképesség:
·       minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek (nem kötődik életkorhoz).
Cselekvőképesség:
·       saját cselekményével vállal jogokat és kötelezettségeket. Nem illet meg mindenkit, vannak korlátai:
·       cselekvőképes, nagykorú, nincs korlátozva vagy kizárva,
·       korlátozottan cselekvőképes, ha a 14. életévét betöltötte, de még nincs 18 éves (fiatalkorú), a nagykorú személyről a bíróság mondja mondja ki és ilyen hatályú gondnokság alá helyezik,
·       cselekvőképtelen a 14 év alatti gyerek, ill. az a nagykorú, akiről a bíróság mondja ki, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.
Korlátozó gondnokság:
·       belátási képessége tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökken,
·       elmebeli állapota miatt, szellemi fogyatékos vagy kóros szenvedélybeteg.
Kizáró gondnokság:
·       A belátási képessége állandóan hiányzik,
·       elmeállapot és szellemi fogyatkozás.
Gondnokság alá csak a bíróság helyezhet, igazságügyi orvosszakértő bevonásával.
Kérheti:
·       házastárs,
·       gyermek,
·       szülő.
Gondnokot a gyámhivatal rendel ki.
A gondnokság megszüntetése:
·       maga a gondnokság alatt álló is kérheti.
A korlátozó és kizáró gondnokság közötti különbség:
·       a korlátozottan cselekvőképes a saját keresményével rendelkezhet.

Gondnok:

·       nagykorú,
·       magyar állampolgár,
·       cselekvőképes,
·       közügyektől nem eltiltott,
·       nem zárták ki végrendeletben vagy közokiratban.
Nem állampolgári kötelezettség.
Nem lehet gondnok szociális intézmény dolgozója, ha az intézményben lakik.
Megszűnés:
·       meghal a gyerek,
·       szülői felügyelet alá kerül a gyerek,
·       nagykorú lesz.
·       a gondnok halála,
·       a gondnok nem látja el feladatait.

A gondnok feladatai:

·       gondozás,
·       vagyonkezelés,
·       törvényes képviselet.
A gondozás nem a ténylegest jelenti, hanem a gondozás megszervezését.
Vagyonkezelés:
A korlátozottan cselekvőképes bizonyos jognyilatkozatokat a gondnok nélkül is tehet, keresményével maga rendelkezik, ill. megköthet minden olyan szerződést, amivel előnyt szerez (ajándék pl.). Ingatlannal kapcsolatban a gyámhatóság felügyelete él. Gyámhivatal felügyelete alá tartozó betétkönyv (gyámi fenntartású betétkönyv) a készpénz vagyon esetén.
Végrendelkezési joga van (közvégrendeleti formában).

7

 

Család


A családtagok közötti jogviszony (jogok és kötelezettségek)
A családi jogállás
A gyermek családi jogállása akkor teljes, ha mind az apai, mind az anyai jogállás be van töltve.
Rendezetlen családi jogállás
Ha a gyerek  nincs apai vagy anyai jogállás.
A házasságban született gyermek esetén megdönthető vélelem, hogy a házastárs férj az apa.
A házasságon kívül született gyermek esetén a fogamzási idő kezdetétől a születésig nem volt házasságban.
A jogállás rendezése:
·       teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat,
·       az apaság bírói megállapítása,
·       utólagos házasságkötés,
·       ha mindkét szülő, vagy az egyik ismeretlen, akkor lehet képzelt személy bejegyzése.
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat:
·       önkéntes nyilatkozat,
·       ha nincs más személy, aki vélelmezhetően az apa,
·       az apa 16. életévét betöltötte,
·       nem feltétel, hogy a vérszerinti apa legyen a nyilatkozó, akár rokoni kapcsolat is lehetséges,
·       csak személyesen lehet tenni.
·       az any hozzájárulása szükséges, ha kiskorú, de ha a gyerek a 14. életévét betöltötte, akkor a gyerek hozzájárulása is szükséges.
Utólagos házasságkötés:
·       Önkéntes nyilatkozat itt is kell.
Az apaság bírói megállapítása:
·       A vélelmezett fogamzási időszakban szexuális kapcsolatban állt az anyával. Vérvizsgálat eredménye alatta van a 95%-nak, akkor nem mondják ki az apaságot.
A perköltséget a "vesztes" fizeti.
Képzelt személy bejegyzése:
·       gyámhivatali eljárás,
·       ha az apa személye ismeretlen,
·       ha az anya nem kívánja megnevezni az apát.
Bejegyzés:
·       az apa családi és utóneve,
·       születési adatok,
·       lakóhelye,
·       a gyerek családi neve.
Főszabály: az anya legközelebbi anyai felmenő ága (anyai nagyapja), de ettől el lehet térni, az anya kérheti a saját családnevét, vagy más nevet is, ha az más érdekét nem sérti (történelmi nevek, ismert személyek nevei, stb.).
A névadásnak a gyerek 3 éves koráig meg kell történnie.
A gyerek névviselése
A gyerek nevét a szülők közösen döntik el. Az apa családneve általános, lehetséges az anya családnevét is felvenni, de akkor az anyának a saját lánykori nevét meg kellett tartania a házasságban.

15

 

 Az örökbefogadás


Magyarországon csak kiskorút lehet örökbefogadni. Vérségi kapcsolatot teremt, vérszerinti gyermek státuszába lép. Rokonságot szerez az örökbefogadással. A gyermek érdekeit szem előtt tartva mehet végbe. Vagyoni megfontolásból nem lehet örökbefogadni.
Mind az apai, mind az anyai státusz betöltetlen legyen, vagy a szülő lemondott a szülői joggyakorlásról.
A gyerek 2 hónapos koráig lemondhat a szülő a gyerekről, de ezalatt vissza is mondhatja. Ezután tartós nevelésbe veszik a gyereket.
Ki fogadhat örökbe:
·       nagykorú,
·       cselekvőképes,
·       alkalmasnak kell lennie az örökbefogadásra (felfogás, életvitel, mentális hozzáállás, stb.),
·       az örökbefogadást mindkét félnek kérnie kell (gyám),
·       hatósági eljárás, a gyámügy végzi.
Nem fogadhat örökbe:
·       akinek a szülői joggyakorlást felfüggesztette a bíróság,
·       közügyektől való eltiltás jogerősen tart.
Eljárások:
·       Örökbefogadás előtti eljárás:
·       kérelem benyújtása (GYIVI),
·       környezettanulmány,
·       alkalmassági vizsgálat (GYIVI),
·       határozat (a gyámhivatal hozza).
·       engedélyezési eljárás:
·       a gyámhivatal beszerzi a hivatalos iratokat,
·       meghallgatja az örökbefogadókat,
·       a gyerek keresése.
·       ideiglenes kihelyezés:
·       a gyámhivatal ideiglenesen kihelyezi a gyereket (1 hónap),
·       határozattal engedélyezik az örökbefogadást,
·       a gyerek nevéről kell rendelkezni.
Típusok:
·       nyílt
·       a vérszerinti és az örökbefogadó szülők ismerik egymást,
·       a vérszerinti szülő lemondó nyilatozata szükséges hozzá.
·       titkos
·       nem ismerik és nem ismerhetik egymást a vérszerinti és az örökbefogadó szülők.

16

 

Az örökbefogadás joghatásai


·       vérszerinti gyermek jogállásába lép,
·       rokoni kapcsolatokat hoz létre,
·       leszármazottaira is érvényes,
·       tartási jogokat és kötelezettségeket teremt,
·       az örökbefogadó nevét viseli, de a gyámhatóság engedélyezheti a megtartást is (ilyenkor keresztnevet is lehet változtatni),
·       vérszerinti szülők jogai és kötelezettségei megszünnek,
·       ha egyedülálló fogadja örökbe, akkor képzelt személyt jegyeznek be,
·       öröklési jogviszonyt biztosít.
Az öröklés:
·       nyílt örökbefogadás esetén örököl a vérszerinti szülőktől is,
·       titkos esetén csak az örökbefogadó szülőktől örököl.
Az örökbefogadott gyermek halála esetén:
·       ha nincs gyereke, házastársa, akkor az örökbefogadó szülők örökölnek,
·       ha az örökbefogadó szülők rokonságánál sincs örökös, akkor a vérszerinti szülők örökölhetnek.
Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a vérszerinti szülőről. A gyámhatóság mérlegelhet, hogy közli-e az adatokat.

17

    Az örökbefogadás megszűnése, hatálytalanná válása

Az örökbefogadás megszűnése:
·       Felbontás:
·       mindkét fél kölcsönösen kéri, a gyámhatóság dönt róla.
·       Megszüntetés:
·       bírósági eljárásban az egyik fél kéri.
Közérdeket sérthet, ha a szülőkkel járó kötelezettséget nem akarja vállalni. Ilyenkor nem történik meg a felbontás.
Kiskorúnál újra a vérszerinti szülőket keresik meg.
Az örökbefogadás hatálytalanná válása:


[1] Ez most kb. 50.000.- Ft/fő.